A portál számításai szerint jelenleg mintegy 1,1 millió olyan pénztártag lehet, akiknek számláját munkáltatója hizlalja. Kérdés, közülük hányan hajlandóak majd egyénileg takarékoskodni. Már most is van, ahol 40 százalékra rúg a nem fizetők aránya.

A béren kívüli juttatások új szabályzása továbbra sem sok részlet ismert. Sokatmondó, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) úgy tárgyaltak a kérdésről, hogy a kabinet semmilyen írásos anyagot nem mutatott be. A pénztárszektorban sokan érzékelhetőn már szinte biztosra veszik, hogy vége a "béren kívüli juttatások korszakának".

Kapcsolódó

Az egészségpénztárak (ep) egymillió feletti taglétszámából mintegy 700 ezer lehet azoknak a száma, akik munkáltatói juttatást kapnak. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már csak ennek alig több mint a felének gyarapítja számláját a céges befizetés. Egyes becslések szerint akár 80 százalékuk is lemorzsolódhat, a portál becslése szerint elérheti az egyharmadot azok aránya, akik hajlandóak saját zsebből folytatni a tagdíjfizetést. Így 260 ezer nyugdíj-, és 480 ezer egészségpénztári tag távozhat a rendszerből.

Az MNB adatai szerint 2015-ben a teljes kalkulált befizetéseknek majdnem negyedét a meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés tette ki. A csúszásokat (a tagdíjak egy része utólag befolyik) is figyelembe véve a nem fizetés aránya mintegy 17 százalék volt. A pénztáraknál a tagdíjfizetést szüneteltetők száma a válság idején megugrott, de azóta szépen mérséklődött, 2015-ben azonban az egy évvel korábbi 4,6 ezerről 11,7 ezerre nőtt. A szüneteltetést viszont a parlament elé már benyújtott törvénymódosításban gyakorlatilag megtiltják. Azokat tehát, akik munkáltatói juttatás híján nem fizetnek tagdíjat, rövid úton kizárhatják a pénztárak (mint egyébként sokan már most is teszik).

A bizonytalanságot, a nem fizetők kizárását is figyelembe véve akár egymilliós létszámzsugorodás sem zárható ki az önkéntes pénztáraknál összesen - írta az Azénpénzem.hu.