Cafeteria 2017 - vannak meglepetések

Nem csökkent jelentősen a cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés és nőtt a dolgozók cafeteriakerete 2017-ben, a magyar vállalatoknál - derül ki, az egyebek közt a Szent István Egyetem, a Cafeteria Trend Magazin és a BKIK támogatásával elkészített friss felméréséből.
K. Kiss Gergely, 2017. február 24. péntek, 12:39
Fotó: Napi.hu

A dolgozók számára egy évben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteria keret ritka (2 százalék). Emellett egyre gyakoribb az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag (10 százalékos előfordulás). Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során - összegezte a kutatás eredményeit Fata László, a Cafeteria Trend Magazin szakértője.

Az átlagos juttatási keret 2017-ben a tavalyi értéket közel 4 százalékkal meghaladóan 327 ezer forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be. Figyelembe véve a munkáltatók közterhek megosztására vonatkozó válaszait, ez idén éves szinten 274 ezer forint értékű nettó juttatásnak felel meg.

A kutatásban részt vevő 446 cég és intézmény több mint fele a szolgáltatások és 27 százalékuk pedig az ipar területén működik. A válaszadók 55 százalékának 500 millió forint fölötti az árbevétele. A felmérésben résztvevők közel 41 százaléka a közép-magyarországi régióban tevékenykedik.

A többség nem elégedett

Az 2017-es újdonságokkal kapcsolatos kutatások alapján vizsgálták a mobilitási célú lakhatási támogatást (albérleti cafeteria). Kiderült, hogy a válaszadók 66 százalékánál nincs lehetőség ez a juttatást választani. Viszont több mint az egynegyede (28 százalék) tervezi, vagy már jelen van ez a juttatási lehetőség.

Egy, a fiatalokat csábítani vágyó szervezet számára akár vonzerőt is jelenthet nem beszélve arról, hogy ez a béren kívüli juttatás az adómentes csoportba tartozik. Vizsgálatban kíváncsiak voltak még az óvodai és bölcsődei szolgáltatásról, mint juttatás és a megkérdezettek 40 százaléka tervezi, vagy már felkínálja juttatási lehetőségként a munkavállalói számára. Viszont több mint a fele (52 százalék) nem veszi fel ezt a szolgáltatást a juttatási rendszerébe.

Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint, bár jelentősen nőtt a válaszadó cégek száma, a tudatosság szintje nem változott az elmúlt évekhez képest. A cégek 78 százaléka van tisztában azzal, hogy mennyi is cafeteria juttatás teljes költsége, ugyanakkor csökken azon társaságok száma, akik mérik az általuk nyújtott cafeteria szolgáltatással való elégedettség mértékét, ez csak a cégek közel egyharmadára jellemző.

Javuló tendenciát mutat, hogy egyre többen értékelik: kitűzött céljaikhoz képest a jelenlegi cafeteria rendszer mennyire váltotta be az eredeti elképzeléseket. Egyre kevesebben látják, hogy a cafeteria rendszer működtetéshez nyújtott többletmunka miatt kedvezőbb a HR szakterület megítélése az adott vállalatnál.

A cégek többnyire maguk döntenek

Buzási Noémi kutató szerint a 2017-es felmérés eredménye alátámasztja, hogy az elmúlt évek során egyre kevesebb szervezet vezetett be cafeteria rendszert. A tavalyi évben már csupán a vizsgált 442 szervezetnek csak 2 százaléka. Az idei felmérés szerint az 1000 főt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal rendelkező intézmények megközelítőleg 46,5 százaléka vett igénybe külső szakértői segítséget a cafeteria rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez. Ez a százalékos arány a mikro, kis-és középvállalkozások esetében jelenősen kevesebb.

Az adminisztrációs terheket a szervezetek zömmel (87,3 százalék) magukra vállalják, nem kerül kiszervezésre. Az adminisztráció eszközének a válaszadók nagy része a táblázat kezelő eszközöket, valamint a bérszámfejtő programot jelölte meg, míg a fennmaradó hányad jelentősebb részét a papír alapú dokumentáció teszi ki. A külső-és belső szoftvereket használó intézmények aránya igen csekély.

HOZZÁSZÓLÁSOK