A kisebb fuvarozó cégek a bizonytalanságok ellenére kész tényként kezelik, hogy az év második felében a mostani többszörösét lesznek kénytelenek kifizetni az itthoni utak használatáért, a szereplők azt azonban egyelőre nem látják, hogy milyen forrásból gazdálkodják majd ki az összeget. Az év elején egy, az e-útdíj bevezetése esetén életbe lépő újratárgyalási záradékkal kötötte meg szerződéseit a Moz-Go Sped Bt. − mondta a Napi Gazdaságnak Dóráné Békési Erzsébet, a vállalkozás tulajdonosa. A cégvezető ennek ellenére úgy véli, egyelőre nem látni, hogy a költségnövekedés mekkora részét ismerik majd el a megrendelők. Véleménye szerint mindenképpen tisztulást hoz a használatarányos úthasználati díj a piacon, a szereplők számának csökkenésével pedig a későbbiekben reálisabbá válhat a vállalási díjak további emelése, a növekvő költségszintnek megfelelően.

Bár a hivatalos kormányzati kommunikáció továbbra is a július 1-jei céldátummal számol, szakmai vélemények szerint a rendelkezésre álló idő alatt kevéssé tűnik lehetségesnek egy, az uniós követelményeknek megfelelő rendszer kiépítése. A tervezést tovább nehezíti, hogy egyelőre nemcsak a rendszer indulását, hanem a részletszabályokat is számos bizonytalanság övezi. Így például egyelőre csak kiindulópontnak tekinthető az a tavaly szeptemberi kormányhatározat is, amiben a legnagyobb − J4 − kategóriára, a gyorsforgalmi utak használatára 85 forintos kilométerdíjat jelölnek meg. Ezzel az összeggel számolva a kategóriában jellemző, kilométerenként 230−250 forint közötti önköltség legalább 30 százalékkal emelkedne Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára szerint, ami közel ekkora tarifaemelést tenne szükségessé a jövedelmezőség szinten tartásához. A cégek szerint azonban erre legjobb esetben is csak részlegesen lesz esély. Ráadásul a korábbi ígéretekkel ellentétben a jelek szerint elmarad az útdíj fokozatos bevezetése, így a kontinens egyik legmagasabb − nagyjából az osztrák szintnek megfelelő − árszabása gyakorlatilag azonnal nulla közelébe csökkenti a likviditást az ágazatban. Külön problémát jelenthet − szintén főként a kisebb vállalkozásoknál − a költségek finanszírozása, hiszen még a szükségesnél alacsonyabb fuvardíj is csak a munka elvégzésével folyik be a kasszába.

Az önköltség 30 százalékos emelkedése komoly átrendeződéseket indíthat el a szektorban, tartani lehet attól, hogy mikro- és kisvállalkozások további tucatjai fejezik be tevékenységüket − értett egyet a Moz-Go Sped tulajdonosával Karmos. Az MKFE adatai szerint tavaly mintegy tizedével csökkent a fuvarozó vállalkozások száma Magyarországon, a lemorzsolódás pedig elsősorban a kisebb szereplőket érintette. Az e-útdíj okozta tehernövekedést ráadásul az − egyelőre szintén nem ismert − leendő kedvezmények is csak minimális mértékben kompenzálhatják, ezek célja inkább a magyar fuvarozók régiós versenyképességének javítása lehet.

Az elmúlt 2-3 évhez hasonlóan lényegében idén sem tudott emelni a vállalási árakon a Tatai és Társa Kft. − tudtuk meg Hamburger József ügyvezetőtől, az MKFE árufuvarozási tanácsának elnökségi tagjától. Véleménye szerint az útdíj jelenleg tervezhető emelkedése legalább tízszázalékos díjnövelést indokolna, ám abból kiindulva, hogy az elmúlt évek többletköltségeit sem sikerült elismertetni, a cégvezető most sem számít jobb kimenetelre.

Karmos szerint az e-útdíj bevezetése kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy megvan-e a kormányzati szándék a fuvarozók két leginkább központi kérésének kezelésére: a bevezetés ne vezessen az itthoni cégek azonnali ellehetetlenüléséhez, illetve valamilyen formában nyújt-e segítséget a kormány ahhoz, hogy az egyébként piaci alapon nehézkes áthárítás megvalósulhasson. A kormány és a szakmai szervezetek között "beszélgetések" vannak, ezeket azonban nem lehet tárgyalásnak nevezni − fogalmazott Karmos.