Az első fél évben 13 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 17 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt - idézi a KSH adatait az Otthon Centrum elemzésében. A használatba vett lakások száma 16 százalékkal több, az új engedélyeké 19-cel kevesebb, mint 2008 első felében volt. A budapesti használatba vételi engedélyek száma 35 százalékkal nőtt. A fővárosban megépült lakások átlagos alapterülete 6 négyzetméterrel, 66 négyzetméterre csökkent. Az új építésű lakások piacát a válság mellett júliustól a megszűnő támogatások és az áfa emelése is sújtotta. Az Otthon Centrum 2009. júniusi budapesti felmérése szerint idén 9000 társasházi lakás átadását tervezik a többnyire már elkezdett projektek keretében. A XI. és XIII. kerület 40%-kal részesedik ebből a mennyiségből. Összességében idén mintegy 30 százalékkal csökkenhet a megépülő lakásszám. A nagyobb visszaesés jövőre várható, amikor az idei volumenhez képest akár 60 százalékos csökkenés is lehet, figyelembe véve a beruházói terveket. Az év elejéhez képest júniusra jelentősen, 2900-ra nőtt az eladatlan, de már átadott állomány a fővárosban. A legtöbb eladatlan lakás - 200 felett - a XIII., X., XI., XVIII., XIV. és VIII. kerületekben halmozódott fel. A készlet felszívódása - az ideihez képest még inkább csökkenő átadások eredményeként - jövőre indulhat meg. A január-februárban nagyon rosszul teljesítő használtlakás-piac tavaszra jelentősen felélénkült, a forgalom látványosan megnőtt. Ennek részben szezonális okai lehetnek, emellett viszont jelentős hatása volt a március-április folyamán bejelentett tervezett szigorításoknak is. A még kedvező hitellehetőségek kihasználása sokakat késztetett előrehozott vásárlásokra, ám a folyamat gyakran elakadt a szigorú banki hitelminősítéseken. A megszűnő támogatások miatt ugyanakkor az év második felében jelentős visszaesésre kell számítani a piac egészén. Az Otthon Centrum becslése szerint, az idei évet 50 százalék körüli forgalmi csökkenéssel zárja majd a lakáspiac. A visszaesés inkább a vidéket sújtja majd, ahol már az év elején tömegével minősítettek le a bankok addig alacsony kockázatúnak számító településeket és nagyobb városokat is, megnehezítve a hitelfelvételt. Eddig nem következett be az árak látványos csökkenése. Idén, trendszerűen, bár 5 százalékot alig meghaladóan, egyedül a vidéki panellakások átlagára csökkent; Budapesten a lakótelepi árak inkább stagnálnak. A fővárosi tégla építésű társasházak átlagára az első félévben emelkedett, majd júliusban - vélhetően részben a hitelszigorítások folyományaként - jelentősen visszaesett. A vidéki ártendencia is inkább emelkedő. A családi házak átlagára elég hektikusan, de pozitív irányban mozog.