A magyar és nemzetközi statisztikákon alapuló kutatás szerint a tervezettség hiánya és a rövid távú szemlélet miatt sokan esnek el hosszabb távú, konkrét célhoz kötött megtakarítások után járó állami kedvezményektől, vagy a tőkepiacokon hosszabb távon elérhető jelentősebb hozamlehetőségektől.

Bár az elmúlt években folyamatosan gyarapodtak a magyar háztartások megtakarításai, az egy háztartásra jutó nettó pénzügyi vagyon - a vásárlóerő paritást figyelembe véve - az OECD tagországok átlagának alig egyharmada, a brit vagy az olasz átlag egynegyede. A régióban Magyarország az egy háztartásra jutó csaknem 3,3 millió forinttal megelőzi Szlovákiát és Lengyelországot, ahol 2,3 valamint 2,5 millió forintnyi összeget takarítanak meg, de lemarad Csehország és Szlovénia mögött, ahol 4,3 és 4,5 millió forintnyi összeget tesz ki az átlagos megtakarítás.

Az elemzés szerint a megtakarítások szerkezete első ránézésre megfelel az európai átlagnak: magas, közel egyharmadnyi a készpénz és a betét aránya, de az egyre népszerűbb kötvények (8,6 százalék) és befektetési jegyek (10,6 százalék) is. Az időtávot vizsgálva már jelentősebb a lemaradás. Nem csak a magas készpénz- és betéti állomány szolgál rövidtávú célokat, de a kötvényeken belül legelterjedtebb állampapírok közel kétharmada is rövid lejáratú, sőt, a befektetési jegyek esetén is a rövidtáv dominál.

A rövid távú szemléletet mutatja az is, hogy a pénzügyi eszközök között az életbiztosítási díjtartalékok aránya 5 százalék, amely kevesebb mint a fele az európai átlagnak. Kimagasló, 54 százalékos a biztonságosabb, de alacsonyabb hozamú pénzpiaci alapokban elhelyezett vagyon aránya az összes befektetési alapon belül Magyarországon, míg az európai átlag csupán 12 százalék. Lengyelországban ez az arány 25 százalék, Szlovákiában 3 százalék. A hosszabb távon nagyobb hozamlehetőséget biztosító részvénypiaci befektetési jegyek népszerűsége 5 százalékos részaránnyal messze elmarad a 37 százalékos európai átlagtól. Lengyelországban 27 százalék, Szlovákiában 10 százalék ez az arány.

A rövidtávú pénzügyi konstrukciók miatt sokan annak ellenére is jelentős vagyongyarapodásról mondanak le, hogy valójában hosszabb időtávra halmoznak fel megtakarításokat. Sokan esnek el a hosszabb távú, konkrét (nyugdíj) célhoz kötött megtakarítások után járó állami kedvezményektől vagy a tőkepiacokon hosszabb távon elérhető jelentősebb hozamlehetőségektől. Korlátozza az anyagi mozgásteret az is, hogy későn kezdenek el a legfontosabb megtakarítási célokkal foglalkozni. Ha valaki például 10 évvel a nyugdíjba vonulás előtt köt nyugdíjbiztosítást és havi 12 500 forintos díjat fizet 2,5 millió forint tartalékra tehet szert a nyugdíjig. Ha 25 évvel a nyugdíj előtt vág bele, ugyanekkora díjfizetéssel a felhalmozott összeg ennek több mint négyszerese, 11,3 millió forint lehet.

A megtakarítások szerkezete még azt tükrözi, hogy sokan a válság miatt kezdtek tartalékképzésbe, és a bizonytalan helyzet miatt inkább biztonságos és likvid megoldásokat választott a lakosság. A növekvő bizalomnak köszönhetően azonban a hosszú távú megtakarítások kereslete is lassan növekedésnek indulhat. A CIG Pannónia ennek első jeleit már ebben az évben érzékelte, de ebben a nyugdíjbiztosítások idén bevezetett adókedvezményének hatása is szerepet játszott - mondta Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója.