Komolyan felvetődött, hogy új tárca nélküli minisztert nevezzenek ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős Süli János helyére - írja a 24.hu. A KDNP-s Süli esetleges távozását energetikai berkekben a 12 milliárd eurós beruházás csúszásával hozzák összefüggésbe.

A korábban az atomerőmű műszaki-, majd vezérigazgatójaként is dolgozó Süli májusban eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást, majd ezt követően elakadtak az atomerőmű bővítésével kapcsolatos közbeszerzések.

QP | Quality Placement

Miután tárgyalt a Roszatom vezetőivel Szocsiban, Süli ennek ellenére úgy fogalmazott, hogy minden reális esély megvan arra, hogy az új reaktorok 2026-ban, illetve 2027-ben belépjenek az energiarendszerbe. Szeptember végén viszont már elismerte a kormány, hogy tárgyalnak Paks 2. szerződésének módosításáról.

Figyelmeztető levél

Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója négyoldalas levélben figyelmezteti Süli Jánost, hogy a paksi bővítés irányítójaként egy kudarcra ítélt beruházáshoz adhatja a nevét - derül ki a hvg.hu birtokába jutott levélről szóló összefoglalóból. Mártha 2002-től több mint nyolc évig töltött be vezetői pozíciókat az MVM-nél, 2009-ben ő nevezte ki a Paksi Atomerőmű élére Süli Jánost. A levelet november 5-én küldte el neki.

A levél szerint az oroszokkal kötött paksi hitelszerződés magyar oldalról fércmunka, a miniszter irodájában "jelenleg lévő szerződéskupac egy orosz diktátum lett". Süli János csapata vért izzad, hogy "vállalhatóan manőverezzen a szerződéses keretek között, de egyre jobban látszik, hogy lehetetlen, így a projekt jogi, műszaki értelemben összeomlik".

Az oroszok Mártha Imre szerint képtelenek európai uniós jogi környezetben atomerőművet engedélyeztetni, és az ehhez szükséges dokumentációt, terveket elkészíteni. A reaktorokat szállító Roszatom nemcsak az engedélyeztetésben, a gyártásban sem tudja majd teljesíteni az uniós szabványokat "drága és extra erőfeszítések nélkül".

Elszálló költségek

A 2012-2014-es piaci elemzések már nem irányadóak, a Paks 2 által termelt áram költsége magasabb lesz a tervezettnél, ezért újra kell számolni az üzleti tervet - folytatódik a levél.

Mártha szerint a jelenlegi erőmű legalább 60 évig biztonságosan üzemben tartható, "Paks 1 üzemidejét a 2040-es évekig ki lehet tolni", és ezt a minimális befektetést igénylő, "aranyesőt" jelentő üzemidőtöbbletet nem kihasználni több mint gondatlanság lenne". Viszont ha együtt működik a két erőmű, akkor az így létrejövő többlet elektromos energiát lehetetlen lenne eladni az árampiacon.

Eközben a szakember szerint "10-15 éven belül a megújuló termelés több szezonban és napszakban ki fogja szorítani a rendszerből Paks 2-t". Mártha számos intézkedést javasol.

Egyebek mellett szerinte a Paks 2-ben lévő adminisztrációs vízfejet sürgősen racionalizálni kell, mert a következő 8-10 év alatt vállalhatatlan költségtúllépést okoz, a szerződést újra kell tárgyalni, haladéktalanul vizsgálni kell Paks 1 további üzemidő hosszabbítását, Paks 2 üzembe helyezését a 2040-es évekre kell időzíteni, amikor Paks 1 hasznos üzemideje lejár.