Csata a magyar erőművekért - Orosz szál és rejtély az ukrán-arab harcban

Érvénytelen-e a lepecsételt pályázati boríték vagy sem? Erről, és ezzel együtt egy milliárdos felszámolási ügyben dönt a miskolci bíróság szerdán. Két kelet-magyarországi hőerőműre most egy ukrán-ciprusi-orosz és egy arab befektetői csoport adott be ajánlatot. A felszámoló az előbbit hozta ki nyertesnek, bár az utóbbi az ukrán ajánlat duplájáért vinné a két létesítményt. Igaz, ők egy lepecsételt borítékban adták be ajánlatukat.
Szakonyi Péter, 2014. május 13. kedd, 12:25
Fotó: Napi.hu

Változó feltételekkel, fokozatosan csökkenő áron hirdette meg két leállított kelet-magyarországi hőerőművet a felszámoló. Amint arról beszámoltunk, a hetedik forduló nyertese - legalábbis eddig -  egy ukrán-orosz-ciprusi befektető csoport, annak ellenére, hogy egy arab vevőjelölt az általuk kínált dupláját, azaz 1,2 milliárd forintot adna a bezárt erőművekért.

Mivel a BIS Zrt. nem válaszolt kérdéseinkre, egy szakembert kérdeztünk meg az ajánlat érvényességéről. A lepecsételt boríték önmagában nem jelenti a beadott ajánlat érvénytelenségét - fejtette ki érdeklődésünkre Somogyi Ferenc. A Felszámolók Országos Egyesülete (FOE) elnöke szerint az a lényeg, hogy az ajánlatot tartalmazó belső, második boríték legyen jelzés nélküli. A felszámolói gyakorlatban néha előfordul a mostani esethez hasonló hiba, ekkor azonban a felszámoló vagy új pályázatot ír ki, vagy borítékcserére szólítja fel a pályázót. A jelzett vagy jelöletlen boríték amúgy sem lényegi elem, hiszen az ajánlat a jelentkező által letett bánatpénzzel együtt lesz érvényes, e kettőt kell a felszámolónak egybevetnie - és persze az általuk kínált árat.

A feltételes mód azért indokolt, mert a szír-szaudi magánbefektetők ajánlatukat egy általuk lepecsételt boritékban adták be. A felszámoló ezt érvénytelennek nyilvánította, és az ukránokat hirdette ki nyertesnek. A vesztes pályázók szerint a boríték lepecsételését maga a felszámoló engedélyezte, így az ajánlat sem lehet érvénytelen. Hogy végül ki nyeri meg a sokadszor kiírt tendert, arról szerdán a miskolci bíróság dönt.

Rejtélyek

Az erőművek felszámolásának kétéves története azonban további érdekességeket is rejt. A korábban az amerikai AES konszernhez  tartozó létesítményeket a felszámoló BIS Zrt. még az idén is 1,8 milliárd forintos áron hirdette meg, majd ezt csökkentette 1,2 milliárd forintra. Míg ez az árcsökkenés teljesen érthető, az  már cseppet sem, hogy a környezetvédelmi kármentesítés miért szerepel 1 milliárdos költséggel a 2013-as kiírásokban, és miért nulla forinttal a hatodik és hetedik árverési kiírásban.

Az sem teljesen világos, hogy mi történt a cégekkel a bezárást követő két évben. A két erőmű - a tiszapalkonyai hőerőmű és a  biomassza-alapon működő borsodi hőerőmű - kötelezettségei ugyanis korábbi infortmációk szerint csak a dolgozók elmaradt fizetéséből, a közterhekből és adókból álltak. Erre az 1,2 milliárdos vételár fedezetet is nyújtott volna.

Az ügyet jól ismerő, de magukat felfedni nem kívánó szakértők szerint homály fedi azt is, hogy a 2011 óta eltelt időben milyen költségek és kiadások terhelték a már felszámolás alatt álló céget. Az AES Borsodi Energetikai Kft. - a két erőművet magában foglaló cég - felszámolását a BIS Zrt. végzi, de tőlük nem kaptunk választ kérdéseinkre, így köztük arra sem, hogy miért kérték/javasolták a magasabb árat kínáló jelentekzőnek a pályázati boríték lepecsételését, ami aztán kizárásukhoz vezetett.

A Napi.hu értesülései szerint az ukrán befektető mögött egy ciprusi cég és Vlagyimir Bulgakov orosz üzletember áll. Ők a donyecki szénnel vagy hazai lignittel képzelik el az erőművek újra indítását. A szír-szaúdi befektetőcsoporthoz tartozó Duna Electric Kft. viszont az előregedett erőművek lebontása után ipari parkot hozna létre a 160 hektáros területen.

Legfrissebb információnk szerint a bíróság ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződéskötést a nyertesnek nyilvánított ukrán befektetővel.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK