A hitelek állományának tranzakcióból eredő csökkenése ugyanis ebben az időszakban megállt, a háztartások eladósodottságukat közel 21 milliárd forinttal növelték. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy az első negyedévben a hitelek tíz év óta először csökkentek tranzakcióból eredően (ez azt jelenti, hogy a törlesztések meghaladták az új hitelek felvételét). A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2009 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 2,6 százaléka volt (681 milliárd forint). 2009 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (25 milliárd forint) a GDP 0,4 százalékát tette ki. Az idei első negyedévben viszont ugyanez az adat még a GDP 4,6 százalékára rúgott (Napi, 2009. július 2.). A háztartásoknál tavaly az első három negyedévben a konszolidált tranzakciók alapján finanszírozási igény jelentkezett (vagyis a megtakarításoknál jobban nőtt az eladósodottság), az év végére azonban alapvetően megváltozott a helyzet. A magánszemélyeknél 2008 utolsó negyedévében a finanszírozási képesség 470 milliárd forintot, az idei első negyedévben pedig 257,8 milliárdot tett ki. A második negyedév még mindig pluszos szaldót mutat, de finanszírozási képességként az MNB már mindössze 25,2 milliárdot jelentett. A második negyedévi folyamatokkal kapcsolatban a jegybank kiemelte: a pénzügyi eszközöknél a lekötött betétek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a készpénz, a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A forint erősödése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 914 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valutakészletük állománya 152 milliárd forinttal csökkent 2009 második negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint. Mint azonban az MNB jelentésében megjegyezte: 2009 második negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették.