Összesen 27 cég esetében kért ki a portál munkatársa szerződéseket és döntés-előkészítő iratokat, azonban a kabinet nevében eljáró Külügyi és Külgazdasági Minisztérium utóbbiakat üzleti titokra hivatkozva nem adta ki.

A minisztérium szerint ezek a dokumentumok olyan adatokat is tartalmazhatnak, amelyeknek a "nyilvánosságra hozatala a jövőben megvalósítandó feladatok jellegét tekintve nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek Magyarország számára". A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint azonban a döntés-előkészítő iratok is közérdekű adatnak minősülnek.

Ami magyarázatra vár

A Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármesterhez köthető Kall Ingredients Kft. (korábbi nevén Tisza-TK Projekt Kft.) projektcége 9,2 milliárd forintot kapott keményítőgyártásra, ezzel a 2015-ös év rekordere is volt, és olyan nagyvállalatot sikerült maga mögé utasítania, mint a német Audi, amely a győri fejlesztésre hatmilliárd forintot kapott - emlékeztet a portál.

A társaság 9,2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásért cserébe a cég azt vállalta, hogy 31,9 milliárd forintos beruházással gabonafeldolgozó gyárat épít Tiszapüspöki határában, és hét munkavállalója mellé további 550 dolgozót is felvesz. Az állami támogatással együtt különböző formában - például az állami tulajdonú Eximbank hitele segítségével - már 44,2 milliárd forintot kapott a cég, vagyis többet, mint az általa - szerződésben vállalt - beruházás összege.

A kormány 2010 és 2017 augusztusa között összesen 228 milliárd forintnyi állami támogatást adott a nagyvállalati szektornak, ezeknél a cégeknél 31 741 új állás létesült. A kabinet tehát egy újonnan létrejövő állásért átlagosan 7,2 millió forintot fizetett. A legtöbb közpénzt az indiai Apollo Tyres Kft. kapta, miután a gyöngyöshalászi gumiabroncsgyárat 16,1 milliárd forinttal támogatta a kormány. Ebben az esetben 16,5 millió forintot ért meg a kormánynak egyetlen új munkahely.

A G7 szerint nagy kérdés, hogy a munkaerőhiány ellenére miért támogatja a kormány milliárdokkal a munkahely-teremtő beruházásokat. Arra sincs közgazdasági magyarázat, hogy az egyszer már Magyarországon megtelepedett multi, ha kapacitásbővítést hajt végre, miért kap szinte automatikusan állami támogatást.

A fideszes vezetésű kormányok hat év alatt másfélszer több támogatást nyújtottak multinacionális cégeknek, mint a szocialista kormányok a megelőző hat évben. A statisztikák szerint a 2005 és 2010 közötti kabinetek összesen 112,8 milliárd forint támogatást adtak, szemben az Orbán-kormányok 163,6 milliárd forintos támogatásával 2011 és 2016 között.