Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Népszabadság szeptember 10-i számában arról számolt be, hogy a MÁV mintegy másfél milliárd forintból olyan új Intercity-kocsikat tervez (IC+), amelyek - több egyéb hiba mellett, - az akadálymentesség követelményeinek sem felelnek meg, kerekesszékkel ugyanis már a vonat ajtaján sem lehet beférni. A MEOSZ elnökségének szombati ülésén elhangzott: az érintetteket különösen felháborította az, hogy a cikk szerint a MÁV ezt nem tartja érdemi problémának, hisz eleve nem is tervezték, hogy az IC+ kocsikon kerekesszékesek utazzanak, erre a célra külön vagonokat alakítanának ki.

A MEOSZ szerint egy újonnan megtervezett kocsi esetén semmilyen akadálya nincs annak, hogy akadálymentesnek épüljön. Európában és a világ fejlettebb részén ma már valószínűleg lehetetlen lenne bármely gyártótól nem akadálymentes vasúti kocsit rendelni, mert mára általánosan elfogadottá vált, hogy a vasúti kocsikat mozgássérült emberek is használják, ez csak Magyarországon nem egyértelmű. Ilyen szempontból a magyar fejlesztésű kocsik igazi hungarikumnak számítanak, és szomorú bizonyítványt állítanak ki a vasúttársaságról. Arról nem is beszélve, hogy a hazánk által is elfogadott, a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény vagy a transzeurópai vasúti közlekedésről szóló uniós direktíva is arra kötelezi a nemzeti vasúttársaságot, hogy tegyen eleget az egyenlő esélyű hozzáférés követelményének.

A MEOSZ elnöksége felszólítja a MÁV-ot, hogy mind a szóban forgó IC-kocsik, mind a többi fejlesztése, beruházása, felújítása esetén biztosítsa a mozgássérült emberek hozzáférését a vasúti közlekedéshez és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz. A Szövetség azt is kéri a vasúttársaságtól, hogy az ilyen fejlesztésekről konzultáljon az érintettekkel, erre a MEOSZ mindig is nyitott volt és a jövőben is az lesz. A MEOSZ továbbá arra a kéri a kormányt, hogy egyetlen olyan vasúti beruházást se hagyjon jóvá és ne támogasson az adófizetők, köztük a mozgáskorlátozott emberek pénzéből, amelyek nem teszik lehetővé, hogy mindenki azonos eséllyel férjen hozzá.