A 200 ezer forintból alapított cég, amely mára 70 milliárdos forgalmat bonyolít

A 30 éve 200 ezer forintból alapított debreceni családi vállalkozás története almakereskedelemmel kezdődött, mára viszont 70 milliárdos éves forgalmával az európai baromfiipar egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált. A közelmúltban befejezett, 15 milliárd forintos fejlesztései mellett a cég vezetője a nemrégiben jelentette be újabb, közel 20 milliárdos beruházásait. A Tranzit-csoport vezérigazgatójával, Szabó Ákossal beszélgetett a Napi.hu.
Kónya Ádám, 2021. február 7. vasárnap, 15:33
Fotó: Tranzit-csoport / Mándi Emese - Kislibák a Tranzit-csoport egyik telephelyén

- Családi vállalkozásuk az európai baromfiipar egyik legmeghatározóbb szereplője. Hogyan jutottak el a 70 milliárd körüli éves forgalomig?

- A cégünk története a rendszerváltásig nyúlik vissza. Édesapám, Szabó Miklós akkor hagyta ott az állami szektort. 1991-ben 200 ezer forintból alakították meg a Tranzit-Ker-t testvérével, Istvánnal. Az akkori privatizációs folyamatok teljesen elkerülték őket. Legelőször almával kereskedtek, a volt KGST-s (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa - a szerk.) piacokra szállítottak. 1995-ben hagytak fel az alma-biznisszel, amikor az orosz üzletfelük pénz helyett csak műtrágyával tudott fizetni, amit később a vállalat Magyarországon értékesített. Ezen barterüzlet nyomán a cégünk 2018-ig kereskedett műtrágyával.

A baromfitartás, ezen belül a libanevelés 1991-ben kezdődött, ami édesapám egyik barátja ötletének volt a hozománya. 2005-ig baromfi-feldolgozóknak szállítottunk be, azonban idővel a legtöbb ilyen cég tönkrement, így hamarosan magunk kezdtünk el bérben vágatni. A termékeinket javarészt külföldön értékesítettük, és tesszük ezt mind a mai napig.

- 2009-ben azonban válságba került a libakereskedelem.

- Abban az évben a magas takarmányár és az alacsony felvásárlási árak következtében összeomlott a piac. Akkor úgy láttuk, hogy kifizetődő lenne befektetni egy saját vágóhídba, ezért vásároltunk egyet Nyírgelsén. Ez az üzem az Unióban mindmáig a három legnagyobb víziszárnyas-vágóhíd egyike. 2009-ben jött létre a Tranzit-Food Kft, amely fő profilja az állatok feldolgozása.

A Tranzit-Ker pedig elsősorban baromfitenyésztéssel foglalkozik. 2011-re épült ki a teljes vertikum. Ezekben az években vásároltuk meg a takarmánykeverőt is. 2014-ben adtuk át az úgynevezett "kacsasütőnket", amely kapacitása Európában a legnagyobb. Manapság a német sült kacsa-kiskereskedelemben 80 százalék körüli a cégünk részesedése.

Szabó Ákos, a Tranzit-csoport vezérigazgatója
Tranzit-csoport, Mándi Emese

- Mikor került sor a strukturális átalakulásra és generációváltásra?

- Még 2011-ben kezdődött az átmenet, amikor már 800-1000 embert foglalkoztattunk. A családi vállalkozás kinőtte magát. Addig egyfajta "one man show"-két működött a cég, minden az édesapám és testvére kezében összpontosult. Be kellett látnunk, hogy egy ilyen dinamikusan fejlődő vállalat bizony többszintű vezetést és osztott felelősséget kíván a tulajdonosoktól.

Az is hamar világossá vált, hogy nem tudunk egy az egyben átvenni más cégmodelleket, muszáj volt a máshol jól működő struktúrákat saját magunkra formálni. 2017-ig tartott átalakulás. Ezalatt generációváltáson is átesett a cég. 2013-ban édesapámat én váltottam a vezérigazgatói pozícióban.

- Igen komoly változásokon van túl a cég a közelmúltban.

- Így van! 2016-ban vásároltuk fel a Gastor-csoportot. A Gastor éves szinten 15 millió csirkét dolgoz fel, aminek 90 százalékát itthon értékesítjük. Így váltunk Magyarország harmadik legnagyobb csirkékkel foglalkozó cégévé. Vízi szárnyasban már korábban is a legnagyobb magyar feldolgozók voltunk. Ekkor már 1600 embert foglalkoztattunk és 70 ezer tonna állatot vágtunk le éves szinten.

Eljött a pillanat, amikor leginkább a magyar versenyszabályozás miatt hazai bővülésben már nem igazán gondolkozhattunk. Elérkezettnek láttuk az időt a külföldi terjeszkedésre. Ehhez azonban nem elég pusztán kihelyezni a tőkét, hanem ottani helyismeretre, illetve a külföldi invesztíciókhoz szükséges speciális tudásra is szükség van.

Libák a Tranzit-ker legelőjén
Tranzit-csoport, Mándi Emese

- Ekkor jött az LDC?

- Pontosan! Egy közös ismerős hívta fel a figyelmünket a francia LDC csoportra. Kiderült, hogy ők is egy családi vállalkozás, a miénkkel azonos szemlélettel. Fantáziát láttunk egy közös vállalat létrehozásában. Ők rendelkeznek azzal a speciális tudással, amit a külföldi terjeszkedés megkíván. Nyugodt szívvel írtuk alá a szerződést, mellyel létrehoztunk egy közös nemzetközi vállalatot, ahol a menedzsment-jogok továbbra is a családunkat illetik és minden döntés kizárólag a tulajdonostársak teljes egyetértésével születhet meg.

Közösen tervezünk nemzetközi felvásárlásokat legközelebb talán Romániában. Közös cégünk, az LCD Tranzit Holding egyébként 2020 elején megvásárolta a Marnevall Zrt-t, amely panírozott termékek előállításával foglalkozik, valamint több mint 200 embert foglalkoztat.

- Hol tart most a cég és hogyan tovább idehaza?

- A cégcsoport évi 2 millió libát, 10 millió kacsát, 15 millió csirkét dolgoz fel, több mint 60 állattartó telepet működtetünk, két vágóüzemünk, három tovább feldolgozó üzemünk, két takarmánykeverőnk és saját keltetőnk van. Cégcsoport szinten 1800 alkalmazottal rendelkezünk és csak magyarokat alkalmazunk. Éves árbevételük 70-75 milliárd forint között mozog, valamint több mint évi 5 milliárd forint adót fizetünk be a költségvetésbe. Szinte a világ összes országába szállítjuk termékeinket. A kormányzati támogatási struktúra sosem befolyásolt minket.

Nem olyan fejlesztéseket hajtottunk végre, ami éppen államilag támogatott volt, hanem először lefektettük a terveinket és azután néztük meg, hogy van-e pályázati forrás. Egy közel 15 milliárdos beruházási programot fejeztünk be a közelmúltban, amiből állattartó telepeinket bővítettük, üzemrekonstrukciót, technológiafejlesztést, és korszerűsítést hajtottunk végre, valamint a Marnevall fejlesztésére is jutott pénz.

Most egy, a következő 3 évet meghatározó, 20 milliárd forintos csomag érkezik részben saját erőből, részben bankhitelből, de tervezzük, hogy részt veszünk a növekedési kötvényprogramban és pályázunk állami támogatásra is. Többek között régebbi telephelyek fejlesztését, újak építését, új takarmánykeverőt, feldolgozóüzem-korszerűsítést, kapacitásbővítést, automatizálást, új termékkör bevezetését szolgáló gyártósor kiépítését és hűtőház építését tervezzük a pénzből. Ezek a beruházások 300 új munkahely létrehozásával is járnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK