Devizahitelesek, figyelem: érik a meglepetés az Európai Bíróságon!

Talán még soha nem voltak ilyen közel a magyar devizaadósok ahhoz, hogy az uniós bíróság kimondja: nem nekik kell viselniük teljes egészében az árfolyamváltozásokból fakadó, összességében vaskos százmilliárdokban mérhető anyagi terheket - számolt be a Magyar Nemzet.
Domokos László, 2020. február 6. csütörtök, 07:33
Fotó: Pixabay

Eddig már tizenöt magyar devizahiteles ügyet zárt le az Európai Bíróság, de könnyen lehet, hogy a hazai banki adósok ezután a legújabb kölcsönpert emlegetik majd a legfontosabbként.

A 2014-es úgynevezett Kásler-ügy nyomán alakult ki az a hazai álláspont, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis. Fontos elem volt, hogy a szerződésekből kieső árfolyamok a fogyasztó érdekében pótolhatók. Nem maradhattak a továbbiakban életben azok a szerződéses feltételek, amelyek más árfolyamot határoztak meg a kölcsön folyósításakor az adóst megillető, és mást a törlesztőrészlet címén a banknak járó summa kiszámításához - a magyar parlament 2014-ben törvényt fogadott el a kérdésben, ennek nyomán a jegybank deviza-középárfolyamai kerültek a hazai kölcsönmegállapodásokba.

A mostani, decemberben indult ügy ezen a mozzanaton alapul - mondta Lehóczki Balázs, a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum sajtóosztályának magyar munkatársa a napilapnak. A kérdés lényege az: érdekében állt-e a magyar fogyasztóknak, hogy új árfolyamok kerüljenek a semmis, régiek helyére. Ha ugyanis a deviza-kölcsönszerződés nem tartalmaz árfolyamot, akkor a megállapodás nem teljesíthető, tulajdonképpen olyan helyzet jön létre, mintha a kontraktust a felek meg sem kötötték volna. Így nem az adósnak kellene viselnie teljes egészében az árfolyamkockázatot. Ez pedig akár azzal is járhatna, hogy újra el kellene számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, az adósoknak pedig adott esetben komoly összegek is visszajárhatnának - gondolta végig a dolgot a Magyar Nemzet.

Mindez ugyanakkor csupán elvi lehetőség - hangsúlyozta Lehóczki. Az Európai Bíróságtól a Győri Ítélőtábla kérte az uniós jog értelmezését. A magyar bíróság kérdést intézett az uniós testülethez, az előzetes döntéshozatali eljárás pedig általában másfél évig tart.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

BattMan, 2020.02.11 14:35

@krislaci:
Hihetetlenül rosszul látod - nem volt kikötve a szerződésekben a devizaközép árfolyam alkalmazása ( lásd pl. MNB ), í bankok különféleképpen alkalmazták a saját maguk elgondolásában létező árfolyamokat fizetésnél. Amikor a szerződések születtek, kizárólag a Ft kölcsönösszeg szerepelt, deviza nem, így a hitelfelvevők nem is tudták, hogy mekkora CHF összegig adósodtak el.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krislaci, 2020.02.11 13:44

QaÉrdekes megközelítés ez. Devizahitelnél nem lehet kétféle árfolyamon számolni az adós és a hitelező felé (ez eddig abszolút korrekt), viszont amikor ezeket egyesítik a deviza középben (ami szintén etikus),
nagyhirtelen megnyit egy olyan, ehhez az aktushoz semmifélekképp nem kapcsolódó lehetőséget, miszerint a korrigált árfolyamon a hitelfelvevőnek nem is állna érdekében az egész ügylet.
Ezzel benne hagyva a bankokat számtalan olyan deviza ügyletben, aminek a másik oldalát az adósnak nyújtott deviza elszámolású hitelek jelentették.
Egy ügylet megkötése előtt a kockázatok és a költségek szerződéses megosztásában való megállapodás az üzlet része, enélkül az nem is jöhetne létre.
Utólag megnyitni az elállás lehetőségét az adott esetben rosszabbul járt fél előtt úgy, hogy a másik félnek nem biztosítják ugyanezt, a kontraktus megvalósulása érdekében vállalt kötelezettségeinél, tehát ezzel súlyos buktába kényszerítve, több, mint erkölcstelen; egyszerűen gazemberség.
Nem hiszem, hogy ezt a bankok, és a tulajdonosaik annyiban hagyják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html