Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
A devizahitelesek és a bankok is már tanulmányozhatják az MNB első elszámolási rendeletét. A problémamentes szerződések elszámolására vonatkozó a jogszabály a friss Magyar Közlönyben olvasható.
Aki nem szeretne sokat olvasni, itt láthatja a lényeget. Ez a képlet:
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
A Matolcsy György MNB-elnök jegyezte rendelet a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámolás módszertanának általános szabályairól címet viseli. A korábbi bejelentésnek megfelelően az alapmódszertant szabályozó rendelet kizárólag a problémamentes szerződések elszámolására terjed ki, ahol a fogyasztó egyszer sem esett késedelembe, illetve nem részesült semmilyen kedvezményben. A rendelet holnap, szombaton lép hatályba.
Olyan fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, ahol
- a fogyasztónak nincs és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem volt fizetési késedelme és
- a fogyasztó nem áll és a fogyasztói kölcsönszerződés fennállása alatt sem állt fizetéskönnyítő program vagy kedvezmény hatálya alatt.
A pénzügyi intézmények a rendelet alapján három módszertan közül választhatnak a fogyasztókkal való elszámolás során, egy intézmény azonban csak egy kiválasztott módszertant alkalmazhat a rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződésekre. Mindhárom módszertan alapját a fogyasztói túlfizetés tőke-előtörlesztésként való elszámolása adja és a jegybank szerint teljesen azonos eredményre vezet. Az MNB korábbi közlése szerint a választási lehetőség megteremtésével azt teszi lehetővé, hogy a pénzügyi intézmények belső elszámolási rendszereik sajátosságait figyelembe véve a lehető leggyorsabb, leghatékonyabb módon végezhessék el az elszámolásokat. (A tervk szerint a kedvezményekkel, illetve késedelemmel érintett szerződésekre vonatkozó elszámolási módszertant szabályozó jogszabály már csak egyféle módszertant tartalmaz majd és az első rendelet módszertanát egészíti ki.)
Így számol majd a bank
Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást az 1. mellékletben foglalt módszertan (képünkön fent) alapján végzi el, akkor a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseknél első lépésként újraszámolja a fogyasztó kezdeti, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozását - figyelembe véve a folyósításhoz kapcsolódó, az első törlesztési periódust megelőzően felszámított díjakat és költségeket is - és az ebből adódó első havi, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett törlesztőrészletét.
Ezt követően kiszámolja a megvalósult első törlesztési periódus során forintban felmerülő túlfizetés mértékét, amelyet a pénzügyi intézmény által használt árfolyam jegyzési értéknapján érvényes, az MNВ által közzétett hivatalos devizaárfolyamon a hitelnyújtás devizanemére átvált, majd ezzel csökkenti a törlesztési periódus utolsó napján fennálló, a hitelnyújtás devizanemében kifejezett tartozást. A számításnál a rendszeres kamat-, kamatfelár-, költség- és díjtételek, valamint az árfolyamrés használatán kívül minden egyéb szerződéses kikötést az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés szerint vesz figyelembe.
A pénzügyi intézmény e lépéseket ismételve határozza meg a következő törlesztési periódusok törlesztőrészleteit, a túlfizetések mértékét és a mindenkor fennálló tőketartozás nagyságát, egészen az elszámolási fordulónapig, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés az elszámolási fordulónapot megelőzően megszűnt, a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésének napjáig. Az elszámolási fordulónapon vagy a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló tőketartozás és az átszámításból adódó tőketartozás közötti különbség az árfolyamrésből, valamint az egyoldalú szerződésmódosításból származó, a teljes futamidőre vonatkozó túlfizetés.
De így is lehet
Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 2. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, akkor a fogyasztó adott havi túlfizetését egy külön technikai számlán - gyűjtőszámlán -, a hitelnyújtás devizanemében felhalmozottnak tekinti. Ekkor a gyűjtőszámlán felhalmozott túlfizetések mellett a pénzügyi intézmény az elszámolási fordulónapon, illetve a fogyasztói kölcsönszerződés megszűnésekor fennálló magasabb tőketartozás korrekcióját is elvégzi annak érdekében, hogy a kiszámított túlfizetések mértéke megegyezzen az 1. mellékletben foglalt módszertan alapján számított összeggel.
Mindkét módszertan alkalmazásánál az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés az elszámolási fordulónapon, illetve, ha a fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, akkor a fogyasztói kölcsönszerződés szerint fennálló tőketartozás és a fogyasztói kölcsönszerződés fennálló tartozásának különbsége.
Ez pedig a harmadik lehetőség
Ha a pénzügyi intézmény az elszámolást a 3. mellékletben foglalt módszertan alapján végzi el, az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést az egyes törlesztési periódusokra vonatkozóan egymást követően számítja ki.
MIndhárom módszertan alkalmazása során a már megszűnt fogyasztói kölcsönszerződés
esetében az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetést csak azokra a fogyasztói kölcsönszerződésekre kell kiszámítani, amelyek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti elévülési időn belül szűntek meg - hangsúlyozta az MNB.
Az az árfolyamrésre vonatkozó számítást néhány esetben nem kell elvégzi:
- az azonos devizanemben nyilvántartott vagy nyújtott és törlesztett fogyasztói kölcsönszerződésnél
- ha a fogyasztói kölcsönszerződésben foglalt lehetőségével élve a fogyasztó a törlesztőrészletet a hitelnyújtás devizanemében fizette meg, az így megfizetett törlesztőrészletekre
- forint fogyasztói kölcsönszerződésnél
- a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti esetben.
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
