A svájci jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos szigorítást hajtott végre. Ennek eredményeként 1,75 százalékra emelkedett az irányadó három hónapos kamatláb sávközepe. A lépésre a gazdaság vártnál nagyobb bővülése, illetve az inflációs kockázatok növekedése miatt volt szükség. Egy éven belül ez a negyedik kamatemelés, legutóbb június közepén szigorítottak a svájci jegybankárok. Akkor ugyancsak 25 bázisponttal, 1,5 százalékra növelték az kamatláb mértékét. A mai döntést egyébként már a júniusi döntés után megelőlegezték az elemzők, sőt kilátásba helyezték, hogy a szeptemberi szigorítás után és decemberben újabb hasonló lépés várható. A lépés érzékenyen érintheti a svájci frankban eladósodott háztartásokat. A devizahitelek immár közel 90 százalékát számukra svájci frankban folyósítják a bankok, tehát meglehetősen nagy a veszélyeztettek tábora. Az svájci jegybank az utóbbi időszakban fokozatosan emelte a kamatot, ám a magyar bankok sem a kamaton, sem pedig a kölcsön minden terhét kifejező hiteldíjon nem emeltek a svájci jegybank intézkedéseinek közvetlen hatására. Ez pedig nemcsak a kemény versenyterepnek számító jelzálog-, illetve lakáshiteleknél, hanem a teljes svájcifrank-alapú hitelállományra, sőt annak minden terhére is igaz. Így nem kizárt, hogy az adósok terhei egyik pillanatról a másikra ugrásszerűen nőnek majd meg. Persze nem kell azt hinni, hogy a bankok a szóban forgó időszakban profitjuk terhére hitelezték volna a lakosságot. A devizaalapú kölcsönök igénylésekor mindig számolni kell azzal is (amit a hiteldíj nem tartalmaz), hogy a hitel felvételénél és a törlesztésnél milyen árfolyamot alkalmaznak a hitelező bankok, amelyeknek ezen a téren szabad kezük van. A svájci frankban eladósodott háztartásokat a svájci kamatintézkedéseknél sokkal kellemetlenebbül érintheti a forint gyengülése. (Az utóbbi napokban viszont erősödött a hazai fizetőeszköz, igaz, a mostani svájcifrank-kurzus csak a nyár közepi szintekhez képest számít kedvezőnek, az év elejinél azonban jóval feljebb van.) A mostani svájci kamatdöntés hiteltermékekre gyakorolt hatását firtató kérdésünkre az OTP Bank azt a választ adta, hogy a pénzintézet vállalati üzletágában a betétek és a saját forrású hitelek döntő része pénzpiaci kamatokhoz, illetve referenciahozamokhoz kötött, következésképp automatikusan átárazódnak ezek a konstrukciók. Ugyanakkor a lakossági szegmensben mind a betéti, mind a hitel oldalon történő kamatváltoztatásokról a piaci verseny, a pénzpiaci folyamatok, valamint a várható trendek alapos vizsgálata alapján határoz a társaság. Az OTP Bank egyébként február közepe óta kínál árfolyamgarantált svájcifrank-alapú devizahiteleket. A legalább 10 éves futamidejű, CHF-alapú lakáshiteleknél, ha a szóban forgó deviza árfolyama az első két évben az előre rögzített szint fölé kerül - 2006. augusztus 10-től 182 HUF/CHF) -, az ügyfél által forintban fizetett havi törlesztőrészlet összege nem nő tovább, az átváltás ugyanis legfeljebb a garantált árfolyamon történik. Amennyiben az ügyfél az árfolyam megugrása miatt nem tudná fizetni a részletet, akkor lehetőség van arra, hogy az havi rendszerességgel fizetendő összeg csökkentése érdekében egy alkalommal szerződésmódosítási díj nélkül meghosszabbítsa a kölcsön futamidejét. A saját kockázatát a bank úgy csökkenti, hogy az ingatlanfedezetű, devizahiteleknél a forinthitelekhez képest alacsonyabb hitel/hitelbiztosítéki érték arányt alkalmaz. Az OTP-hez hasonló választ kaptunk a Raiffeisentől is: a bank lakossági üzletágvezetője úgy tájékoztatott, hogy az esetleges kamatemeléseket nem érvényesítik automatikusan a lakossági hitelek esetében. A szimpla kamatintézkedéseket természetesen figyelembe veszik, de sok más szempont játszik szerepet e termék árazásánál.