A Napi Gazdaság cikke

A jelentős változást a bankokhoz hasonlóan megugró céltartalékolási kényszer hozta. Ezen a téren az utolsó negyedévi növekmény 40 milliárd forint feletti volt.

A számok tanúsága szerint a cégek megpróbálták, hogy a válság profitot csökkentő következményeit legalább valamennyire ellensúlyozzák. Egy év alatt az általános igazgatási költségeket mintegy kilenc százalékkal mérsékelték, a kamateredményt közben sikerült nyolc százalékkal növelni. Körülbelül ennyi egyébként, ami az eredményt javította. Az értékvesztés és kockázati céltartalék 62 százalékos megugrása mellett ugyanis tavaly 2008-hoz képest a nettó díj- és jutalékeredmény 22 százalékkal, a pénzügyi műveletek nettó eredménye pedig egyenesen harmadával esett.

Szembetűnő a vállalkozások forrásösszetételének jelentős változása. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 2009 első negyedévében még nőttek, az év további részében azonban ütemes volt a csökkenés. Tavaly év végén a márciusinál 577 milliárd forinttal csekélyebb banki forráshoz jutottak a cégek.

Persze ez nem feltétlenül a pénzügyi vállalkozásokat finanszírozó bankok szűkmarkúságára utal (bár azért azt sem gondolhatjuk, hogy ennek semmilyen szerepe nem volt a folyamatokban). Az ügyfelekkel szembeni követelések ugyanebben az időszakban 584 milliárd forinttal csökkentek. Arról persze nem szabad elfeledkezni, hogy 2009 első negyedévét a forint jelentős gyengülése befolyásolta.

Egy év alatt minden ügyfélcsoportnál érzékelhető a csökkenés, de míg a lakossági ügyfeleknél és az egyéni vállalkozóknál mintegy tízszázalékos (illetve ez alatti) volt a visszaesés, a vállalatok - amelyeknél a bankok elzárkózása miatt különösen felértékelődhettek a pénzügyi vállalkozások - majdnem 16 százalékkal jutottak kevesebb finanszírozáshoz.

Egy év alatt jelentősen átalakult a pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni nettó követeléseinek megoszlása a finanszírozás tárgya szerint is.

A gépjármű-finanszírozásból származó követelések 2008 végi 61,2 százalékos részaránya tavaly december végére 56,5 százalékra csúszott vissza. A járművek súlya egyébként a teljes üzletmenetben 2007 végén még 65,5 százalék feletti volt. Abban mindenki már évek óta egyetértett, hogy a gépjármű nyomasztóan magas részarányának mérséklődnie kell. A válság hatására tapasztalt drasztikus visszaesés azonban aligha tekinthető egy egészséges folyamat részének. Még akkor sem, ha az eredmény esetleg végül ebbe az irányba mutat.