A határátkelőhelyhez magyar oldalon 26,5 kilométeres most átadott pályaszakasz vezet, melyen 20 új hidat, Gáborjánnál és Nagykerekinél egy-egy csomópontot, pihenőt, tengelysúly mérő állomást, közel 2,5 kilométer madárvédő falat, 540 méter zajvédő falat is építettek.

A kivitelezés nettó 83 milliárd forintba került. Az építő - amit az állami hírügynökség, az MTI nem közölt - Szijj László közbeszerzéseken sikeres két cége, a Duna Aszfalt Kft. és a Hódút Kft., illetve az A-Híd Zrt. volt.

Román oldalon egyelőre 5,3 kilométer autópálya épült meg, amely a Nagyvárad - Szatmárnémeti országútba csatlakozik be Bihar település mellett - írja az MTI.

Magyarország földrajzi helyzete meghatározza a szomszédokkal való kölcsönhatásokat is. A szomszédkapcsolatok minősége az összeköttetéseken is múlik, míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként, Közép-Európában csak 35-40 kilométerenként vannak határátkelőhelyek - mondta az átadáson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több átkelőhely legyen; a magyar-román határon a mostani a 12. közúti átkelőhely, amelynek megnyitása 41-ről 37 kilométerre csökkenti az átkelőhelyek közötti átlagos távolságot. Az új átkelőhelynek köszönhetően gyorsforgalmi kapcsolat jön létre Nagyvárad és Debrecen, sőt, Nagyvárad és Budapest között - közölte a miniszter.

A Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. A tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is Csenger és Szatmárnémeti között - mondta az MTI szerint Szijjártó Péter.

A román kormány kiemelt feladatként kezeli az infrastruktúra fejlesztését; augusztus 24-én fogadta el a kabinet azt a memorandumot, amely lehetővé teszi a kormányközi megegyezést a Szatmárnémeti - Csenger gyorsforgalmi út megépítéséhez - mondta Lucian Bode Románia közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős minisztere, aki 2024-re ígérte a két ország közötti harmadik autópálya-határátkelő megnyitását.

Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint szükség van a hasonló pozitív eseményekre a két ország kapcsolatában. Szijjártó Péterrel május 26-án Bukarestben folytatott megbeszélésen közös kereskedelmi kamara megnyitásáról és a gazdasági vegyesbizottság őszi üléséről egyeztek meg. Hozzátette: továbbra is várja a konkrét eredményeket a többi rögzített témában, amelyek között a Romániában zajló magyar gazdaságfejlesztési programról szóló kétoldali megállapodást, és a kisebbségi vegyesbizottság által kidolgozott megállapodás aláírását említette.

Bogdan Aurescu elismerését fejezte ki azért, mert a magyar fél a járványhelyzet ellenére lehetővé teszi a román állampolgárok átutazását, és a határon át ingázók közlekedését - írta az MTI.