Durva áremelés a Balatonnál

Az első félévben a Balaton körüli turizmus nyertesei a gyógyszállók voltak: az általános pangás közepette 15 százalékkal tudták emelni az egy éjszakára jutó díjbevételt, 59 százalékos foglaltság mellett. A többiek számára kevésbé volt derűs az első hat hónap.
Ádám Viktor, 2009. augusztus 13. csütörtök, 19:00
Fotó:

Másfélszer akkora volt a Balatonnál a hazai vendégszám visszaesése az első félévben, mint az országos átlag - derül ki a KSH adataiból. Az egy évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebb honfitársunk érkezett a tó partjára, de így is ők tették ki a 425 ezer vendég közel háromnegyedét. (Az egész szezon alakulására a hathavi adatokból még nemigen lehet következtetni, hiszen az időszakban csak egyetlen, ráadásul rossz idővel terhelt nyári hónap volt.)

A külföldi vendégek száma az országos átlaghoz képest kevésbé, 12 százalékkal csökkent. Ők az előző évinél valamivel rövidebb időt, átlagosan kevesebb mint öt éjszakát töltöttek a partközeli és a háttértelepüléseken, a belföldi utazók pedig kissé többet, 2,5 éjszakát. Az egy évvel korábbinál 7 százalékkal kevesebb, 44 ezer német turista által átlagosan eltöltött 6,7 vendégéjszaka ugyan meghaladja az átlagot, a 2008 első félévében mértnél azonban valamivel kisebb.

A Németország után a második legjelentősebb küldőállamnak számító Ausztriából érkezők száma a trenddel szemben 4 százalékkal 26 ezerre nőtt. A szintén szomszédos és szintén eurót használó Szlovákiából lényegesen többen érkeztek, jelentősen visszaesett ugyanakkor a vendégforgalom Dániából, Franciaországból, Oroszországból és Csehországból. Összességében az EU országaiból 8 százalékos forgalomcsökkenés volt tapasztalható, miközben Ázsia esetében 28 százalék volt a mínusz úgy, hogy a kínaiak száma a felére, a japánoké csaknem az egyharmadára esett vissza, Izraelből viszont több mint egyötöddel nőtt a forgalom. Az USA-ból csupán negyedannyi vendég érkezett, mint egy évvel korábban, így az amerikai kontinensről idelátogatók száma drasztikusan, egyharmadára csökkent.



A válság hatása nem csupán a vendégszám-csökkenésben mutatkozik meg, hiszen a vendégéjszakák számának apadását a szállodák között csak a legolcsóbb kategória, az egycsillagos létesítmények nem érzékelték. Az, hogy az igazi nyári szezon nemigen akart elindulni az első félévben, a vendégek területi eloszlásán is látszik. A külföldi vendégéjszakák száma ugyanis a somogyi partszakaszon 22, a veszprémin 31 százalékkal zuhant, miközben a Zala megyéhez tartozó részen csupán 5 százalék volt a visszaesés. Ez vélhetően Hévíz közelségével magyarázható, amit az is alátámaszthat, hogy a 7,5 milliárd forint féléves bruttó szállásdíjbevétel kilenctizedét realizáló szállodák között a gyógyhotelek részesedése 49, a wellness-szállóké 23 százalék volt.

A hotelek áremeléssel igyekeztek pótolni a vendégszám-csökkenéssel kieső bevételeket - úgy tudjuk, több balatoni szállónál ez főleg a korábbi ingyen elemek és kedvezmények megnyirbálásában jelentkezett. A szállodákban az egy vendégéjszakára jutó bruttó szállásdíjbevétel 6518 forintot tett ki, ami az egy évvel korábbit 10 százalékkal haladta meg. A vizsgált időszakban a szállodák átlagosan 39 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ami az egy évvel korábbitól 3 százalékponttal maradt el. Az átlagosnál jobb volt a kihasználtsága a gyógyszállodáknak, ahol a foglalások (az országost meghaladó) 59 százalékos szintet értek el. Mindez jelentős áremelés mellett történt, az egy éjszakára jutó fajlagos díjbevétel 15 százalékkal 7,2 ezer forint fölé nőtt. A belföldi vendégek körében népszerű wellness-szállodák fajlagos bevétele hiába csökkent 2 százalékkal 7 ezer forint alá, a kihasználtság 6 százalékponttal 37 százalékra esett.

HOZZÁSZÓLÁSOK