Erős vádakat fogalmazott meg az Fővárosi Főügyészséggel szemben az Átlátszó.hu. Pénteki cikkük azt sugallja, hogy a hivatal azért nem zárolta a Questor-csoport tulajdonában álló értékes ingatlanokat, hogy azokat az végelszámoló áron alul értékesíthese, ahelyett, minél több károsultat tudjanak belőle kifizetni.

A Átlátszó azt írja, hogy Tarsoly Csaba és vádlott-társai kérték, hogy a hatóság bűnügyi zár alá vegyen olyan ingatlanokat, amelyeket eddig kihagytak a sorból a büntetőeljárás során, noha az már másfél éve tart. Ilyen vagyonelemek a Duna City-projekt ingatlanjai, amelyek akár 200 milliárdnál is többet érhetnek, többek között azért, mert ez lehetne a leendő olimpiai falu. A Fővárosi Főügyészség azonban nem látta szükségesnek a Duna City projekt zár alá vételének elrendelését. A vádhatóság a döntés indoklásában arra hivatkozik, hogy nincs a birtokában olyan információ, amely arra utalna, hogy a végelszámolás nem a jogszabályoknak megfelelően folyna, és "olyan adat sem merült fel, amelynek alapján megalapozottan lehetne tartani attól, hogy a végelszámoló csalárd módon törekedne bármilyen jogos, törvényes igény meghiúsítására. - írja az Átlátszó.hu.

A Fővárosi Főügyészség szerint Tarsoly Csaba a nyomozás során, illetve a vagyon-visszaszerzési eljárás során nem indítványozta a Quaestor csoport vagyonelemeinek zár alá vételét. Ezzel szemben az ügyben zár alá vételt az ügyészség indítványára a nyomozási bíró rendelt el. Jellemző továbbá, hogy a nyomozás során foganatosított zár alá vételek elrendelése ellen az érintett vádlottak és védőik fellebbezéseket jelentettek be, eredménytelenül. A most csütörtöki tárgyaláson a vádlott és védője által előterjesztett zár alá vételi indítványt pedig a főügyészség a törvényi rendelkezések alapján nem is teljesítheti, mivel az eljárás már köztudottan bírói szakban van, ennél fogva az indítványokról kizárólag a bíróság jogosult dönteni, nem pedig az ügyészség.

Az ügyészség azt is cáfolja, hogy a Quaestor tárgyi eszközeinek értékénél nem vette figyelembe a könyv szerinti érték és piaci érték közötti különbséget. Azt írják, hogy az indítványukban egyértelmű különbséget tettek a könyvszakértői  megállapítások, valamint az ingatlanforgalmi szakértői megállapítások között, vagyis a könyv szerinti érték és a piaci érték között.