A honvédségi irányítás alá került cégek száma szerdától újabb 13-mal, 84-re emelkedett - jelentette be Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium miniszteri titkárságvezetője az Operatív Törzs mai tájékoztatóján.

A koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére tett kormányzati intézkedések keretében március 13-án alakult meg a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport, amelynek vezetője Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Majd március 19-én 71, az ország folyamatos működéséhez elengedhetetlen, létfontosságú vállalatnál kezdték el a munkát a Honvédelmi Irányító Törzsek. A 71 cég listáját itt olvashatja, köztük van például az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Mol Nyrt., az Auchan Magyarország Zrt., egészségügyi, közlekedési és víziközmű cégek.

Ez a lista a honvédelmi tárca jelentése szerint március 25-étől, azaz mától további 13 vállalattal bővül, a biztonságos élelmiszer ellátás és a lélegeztetőgépekhez szükséges oxigénellátás biztosítása érdekében:

  • Magyar Telekom Távközlési Nyrt.
  • Tesco-Global Áruházak Zrt.
  • CBA Kereskedelmi Kft.
  • Spar Magyarország Kft.
  • Coop Gazdasági csoport/Co-Op Hungary Nagykereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
  • Egis Gyógyszergyár Zrt.
  • Sanofi-Aventis Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
  • Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.
  • Teva Gyógyszergyár Zrt.
  • Bus-Oxy Egészségügyi Gázforgalmazó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
  • Messer Hungarogáz Ipari Gázgyártó és Forgalmazó Kft.
  • Linde Gáz Magyarország Zrt.
  • SIAD Hungary Gázokat Forgalmazó és Termelő Kft.

Korábban a HM vezetése arról beszélt, hogy 140 létfontosságú cég van, amelynek irányítását átveheti a tárca. Szabó István, a HM államtitkára korábban csak annyit közölt, hogy szolgáltató- és gyártókapacitások, közlekedési, energetikai, gyógyszeripari cégek tartoznak ebbe a körbe, majd Benkő Tibor már a távközlési szektor cégeit is ide sorolta.

Sokféle jogot kapnak a katonák

Az állami működtetés feltételeit a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza, ám meglehetősen nagy vonalakban. A jogszabály fokozatos "irányításszerzést" ír elő. Eszerint a kormány vészhelyzet esetén rendeletben előírhatja, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek miatt mely cégek kötelezhetőek arra, hogy szerződést kössenek az állammal, illetve, hogy mely termékekről vagy milyen szolgáltatásokról kell szerződniük.

A helyzet súlyosbodása esetén közvetlen állami irányítás alá vonhatóak a cégek - ez történik most. Ilyenkor az állami szereplők belenézhetnek a cég könyvelésébe, jóváhagyhatják a cég kötelezettségvállalásait - írta korábban a Népszava. Ugyanakkor a jogszabály leszögezi, hogy az állami menedzserek csak a veszélyhelyzetet kiváltó, rendkívüli helyzettel összefüggésben dönthetnek a gazdálkodó szervezet hatáskörébe tartozó ügyében. Azaz: egy állami felügyelet alá kerülő gyógyszergyárban a járvány elhárításához szükséges gyógyszert gyártathat, ám például kozmetikai készítményt vagy étrend kiegészítőt már nem. A döntésekről az állami szereplőknek minden esetben írásban kell tájékoztatniuk a cég vezetését és a vészhelyzettel össze nem függő ügyekben nem hozhatnak döntést.

Végül pedig az államnak kötelessége kártalanítani a gazdálkodó szervezetet, illetve tulajdonosát, az állami döntéshozók rendelkezései által okozott veszteség miatt.

Így látja a helyzetet a jogász

Mindez számos kérdést vet fel a cégvezetőknek a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda szerint. Véglegesnek tekinthető a lista? Bár eddig többségében állami tulajdonú cégek az érintettek, de vajon magánvállalatnak is van mitől tartania? Milyen jogaim vannak, ha a vállalatomnál is megjelenik az irányítócsoport? Milyen intézkedéseket hozhat az irányítócsoport a cégemnél?

Az érintett cégek értesítést kaptak a kijelölésről, amelyben az akciócsoport tájékoztatta azokat a veszélyhelyzet idején a működésükre vonatkozó korlátozásokról is. Az irányítócsoportok részt vesznek a vállalati munkában, erről jelentést adnak az országos operatív törzsnek. A feladatuk egyelőre a fizikai biztonság és a működőképesség feltételeinek biztosítása. A lista nem végleges, az bármikor bővíthető a közeljövőben, az érintett cégek köre bármikor változhat az irányadó jogszabályok alapján, ha a helyzet megköveteli.

Ha egy cégnél megjelenik az irányítócsoport, átmenetileg korlátozódhat vagy akár meg is szűnhet a vállalat és a tulajdonosok tulajdonhoz való joga, azaz átmeneti időre akár államosításra is sor kerülhet. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a vállalatnak át kell adnia bizonyos eszközeit, például buszokat, autókat, repülőgépeket, gyógyszereket, vegyszereket, élelmiszert, háztartási terméket a magyar honvédségnek, de akár az is előfordulhat, hogy a korlátozó intézkedések eredményeként egy magáncég eszközeit, ingatlanjait felhasználva alakítanak ki ideiglenes kórházat vagy más karantén zónát, vagy a cég termelési és értékesítési portfólióját teljes mértékben átalakítják - mondta Fazakas Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda peres és vitarendezési csoportjának vezetője. A közzétett információk alapján eddig még nem került so ilyen intézkedésekre - tette hozzá az ügyvéd.

A kártalanítás azonban nem jár automatikusan, kérelmezni kell, ennek hiányában nem jut pénzhez a vállalkozás. Ha a kérelmezés ellenére nem térítik meg a károkat, a kárt elszenvedő magánszemély bírósági úton érvényesítheti jogát.