Januártól a fogorvosok is digitalizálódnak, de ki tömi be a biztonsági réseket?

Január 1-től a magánegészségügyi szolgáltatók és fogorvosok is csatlakoznak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatbázisához. Az online működésre váltó vállalkozásoknak azonban érdemes még nagyobb figyelmet fordítaniuk az informatikai eszközeiken tárolt adatok biztonságára.
Herman Bernadett, 2019. december 11. szerda, 15:13
Fotó: Shutterstock

Tovább növekszik az EESZT adatbázisa, miután a magánegészségügyi szolgáltatóknak és fogorvosoknak januárig csatlakozniuk kell a rendszerhez, ezt követően pedig 2020. június 1-jétől már adatokat is rögzítenek a felhőbe. A változással az összes érintett egészségügyi vállalkozás az internetre fogja kapcsolni a betegadatokat tartalmazó helyi IT-berendezéseit.

Mindez része annak a folyamatnak, amely manapság a nemzetközi, de a lokális irányítási és ellátó rendszereket is jellemzi, hogy kiterjedt adatbázisokat felépítve a szervezetek igyekeznek minél személyre szabottabb megoldásokat kínálni az ügyfeleik, partnereik, pácienseik számára. Az adatállományok minél gyorsabb és mélyebb felépítése elengedhetetlen eszköze az ügyfélközpontú orvoslásnak és ügyfélkezeléseknek. A digitális ügykezelések egyre látványosabb térnyerését az internetpenetráció bővüléséről szóló adatok is tükrözik. A nemzetközi informatikai fejlődést monitorozó Datareportal.com gyűjtése szerint ugyanis 2019 elejére a föld lakosságának több mint fele (57%) van jelen a világhálón, a mobilelőfizetések száma pedig átlépte az 52 százalékot.

A kialakult környezetben szükségszerűvé válik a vállalkozások adatállományainak minél biztonságosabb feltételek melletti kezelése, ami egyúttal a fogyasztói bizalom megteremtésének alapja. Ennek elmulasztása komoly üzleti kockázatokat is hordozhat a digitális átalakulást most megkezdő, az adatbiztonságra eddig kevesebb figyelmet fordító cégek számára. Részben ezzel magyarázható a Panda Security 260 hazai kis- és nagyvállalat IT-szakember körében végzett friss felmérésének eredménye, ami rámutat arra, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada szerint az ügyféladatok védelme a vállalatok előtt álló legkritikusabb kihívás. Ennek fontosságát a kutatás egy másik adata is tükrözi, mivel az elmúlt 12 hónapban a válaszadók által képviselt cégek 60 százalékánál történt sikeres kibertámadás. Az elszenvedett károk közül legtöbben a vállalati működés hatékonyságának csökkenését említették, a dobogó második fokára pedig az adatvesztés került épphogy megelőzve a belső folyamatok leállását.

HOZZÁSZÓLÁSOK