Orbán Viktor miniszterelnök tartja magát ígéretéhez és elmegy, amikor az IMF Budapesten tárgyal július 17−25. között; igaz, csupán szabadságra. Nem lesz ott gazdasági minisztere, Matolcsy György sem, így érdemi áttörést a tegnap kezdődött egyhetes találkozósorozattól aligha lehet remélni. Piaci vélemények szerint a politikai üzengetésből viszont nem lesz hiány, erre utalt több kormányzati tisztviselő megszólalása az utóbbi napokban.

A legerősebben Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogalmazott, aki szerint a kormánynak nincs szüksége az IMF pénzére, ezért nem fogja hagyni magát zsarolni. Pénzpolitikai nyelvre lefordítva ez annyit jelenthet, hogy a kabinet továbbra sem tervez pénzt lehívni a tervezett elővigyázatossági hitelkeretből, amelyhez ezért gazdaságpolitikai feltételeket az IMF nem tud támasztani. Mintha Kövérnek címezte volna válaszát Varga Mihály, a magyar tárgyalódelegáció vezetője, aki szerint ha a piacon nem lesz elég devizaforrás, akkor hozzá kell nyúlni a hitelkerethez, ami leginkább az IMF által is javasolt készenléti − tehát egy súlyos gazdaságpolitikai ellenőrző rendszerrel járó − megállapodás felé történő elmozdulást sejtet.

Kapcsolódó

Elemzők szerint annyi bizonyos, hogy a forrásköltségek stabilizálása miatt jó lenne mielőbb megegyezni, ám hogy ehhez melyik hitelprogramot sikerül beindítani, ma még nyitott kérdés. Nem számít áttörésre az EU-IMF-látogatástól Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője, aki szerint a kormányzati nyilatkozatok is jól mutatják, mekkora a szakadék a két fél elképzelései között. A delegáció egyelőre "ismerkedik" és elsődleges célja a makrogazdasági pályák összehasonlítása, illesztése, ugyanis ebben a technikai jellegű kérdésben is lényeges véleménykülönbségek vannak. Nem valószínű, hogy a Valutaalap engedne a készenléti megállapodásból, mivel a magyar finanszírozási helyzet nem felel meg az elővigyázatossági program kritériumainak − véli Trippon.

A gazdaságpolitikai ellenőrző rendszert viszont nem fogjuk megúszni, ahogy az IMF szigorú előzetes feltételeit sem − tette hozzá a szakember. Az utóbbiakról valószínűleg még Washingtonban sem döntöttek, sőt lényegében ezek összeállítása miatt van most itt a küldöttség. Ilyenkor a szervezet küldöttjei jellemzően felkeresik a fontosabb hazai intézményeket, és sokat kérdeznek. Így érdemi piaci reakciója sem lesz a látogatásnak, a befektetők egyelőre kivárnak. Hasonlóan látja a helyzetet Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzője is, aki szerint a potenciális jó híreket már beárazta a piac, ezért a befektetők most a negatív hírekre ugranának. Ilyen lehet, ha idő előtt távozna a delegáció − véli Tóth, aki szerint az IMF vitatja majd  a kormány által várt 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedést. A makropálya mellett a gazdaságpolitikát térképezi fel a delegáció, illetve az azt megalapozó számokat. Részletekbe most aligha mennek bele, majd az itt látottakat Washingtonban elemzik. Tóth szerint a második körben az adórendszer kerülhet elő. A magyar fél rugalmasságának jele, hogy a költségvetés egyre kisebb tranzakciósilleték-bevétellel számol.

Nem számít gyors megállapodásra Samu János, a Concorde elemzője sem, aki szerint az idő a magyar kormányt szorítja jobban, ezért neki kell majd több kérdésben engednie, mert az IMF továbbra sem lesz engedékeny. Samu szerint a tárgyalások melletti magyar elköteleződés külpiaci kényszer − az európai adósságválság kezelésének − függvénye, ezért az igazi kérdés, hogy még az idén, vagy csak jövőre lesz megállapodás.