Csütörtökig biztosíthatják a felvételizők, hogy bejussanak az egyetemre

Tavalyhoz képest 20 százalékkal kevesebben jelentkeztek egyetemre, mint tavaly. Viszont a legnépszerűbb egyetemeken a túljelentkezés aránya nem változott. Sokan a pontszámok alapján állítanak rangsort maguknak a szakok és intézmények között, ami viszont nem tükrözi az erőbeli rangsort. A mostani visszaesés miatt pont a magas belépési limitű képzéseken nem várható jelentős ponthatár-csökkenés, így július 9-ig érdemes megcserélni a jelentkezési sorrendet.
Szabó Dániel, 2020. július 7. kedd, 08:00
Fotó: MTVA/Bizományosi

Az idén valamivel több mint 91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba valamilyen szakra, ami mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A közgazdaság logikája alapján így egy-egy felvételizőnek könnyebb lehet bejutni álmai képzésére, mint az előző években, mert a verseny csökkenése általában a bejutási küszöb lejjebb kerülésével is jár. Viszont amíg ez igaz lehet a kisebb, vagy kevésbé népszerű egyetemek képzéseinél, addig ahol tavaly magas volt a ponthatár, ott idén sem várható visszaesés, mert a vélt legjobb egyetemeknél a túljelentkezés továbbra is nagy pontszámú küszöböket eredményezhet.

A magas ponthatárok - vagyis az, mennyire nehéz bejutni egy képzésre - adná magát, hogy azt mutatja meg, melyik egyetemek a legjobbak. Valójában viszont csak azt tükrözik, hogy az átlagosan odajelentkezők milyen tanulmányi és érettségi eredményekkel, valamint milyen pluszpontokra jogosító képesítésekkel (például nyelvvizsga) rendelkeztek. Ezeket viszont sok, a jövőbeli egyetemi képzés minőségétől eltérő tényező is befolyásolhatja: hány támogatott hely van, vagy ha például egy adott évben a történelem emelt szintű érettségik egyszerűbbek, akkor többeknek lesznek jó szerzett pontjaik, ez pedig a ponthatárokat tolja feljebb, vagy egy diplomáról elterjedt, hogy magas fizetésű munkahelyekre lehet velük bejutni. Nagyon leegyszerűsítve ez abból adódik, hogy ha van 100 hely, de 500 jelentkező, akiknek közel azonos eredményeik vannak, akkor csak a legjobb száz fog bejutni, tehát a közel maximum pontszámos diákok kerülhetnek be egy akár egyszerűbb helyre is.

Tavaly a szolnoki Neumann János Egyetem Gazdaságtudományi Kar levelező nemzetközi gazdálkodás szakján volt szükség a legtöbb, 478 pontra a bejutáshoz. Ezt követte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szaka (476 pont), majd a Nyíregyházi Egyetem levelező, állami ösztöndíjas turizmus-vendéglátás alapképzése (476). A tizes toplistában az ELTE kisebb létszámú képzései vannak még, valamint az EHE hittanár-nevelőtanár, történelem és állampolgári ismeretek tanára szakja. Ez alapján alig lehetett hibázni, mert 500 pont volt az elérhető maximum.

Az egyetemi rangsorok - amelyek például a diplomázás utáni elhelyezkedést, a képzés minőségét, a kutatási lehetőségeket és más szempontokat is figyelembe vesznek - viszont nem feltétlenül esnek egybe a ponthatár szerinti különbségekkel. Jól mutatja ezt, hogy a nyár elején megjelent QS-rangsor szerint a Szegedi Tudományegyetem a legjobb magyarországi felsőoktatási intézmény, míg az Academic Ranking of World Universities (ARWU) minden évben elkészülő listáján, a ShanghaiRankingen a fizikai területen a harmadik, a klinikai orvoslás esetében a második legjobb, de a THE, THE Impact Ranking, GreenMetric, Leiden, Webometrics felmérések szerint is az egyik, ha nem épp a legjobb felsőoktatási intézmény. Ez alapján tehát itt kellene, hogy a legmagasabbak legyenek a pontok, viszont ki is jön a limitekből való kiindulás gyenge pontja: az intézményt viszonylag kevesen írták első helyre a jelentkezési lapon az előző évben, mindössze 6861, miközben további majdnem 6000 ezer diák pedig valamelyik későbbi helyre írta be az SZTE-t.

Most a koronavírus-járvány miatt nehézkesen lebonyolított érettségik - például a legtöbb tantárgyból egyáltalán nem volt szóbeli vizsga -, valamint a főszabályként kitalált kötelező nyelvvizsgás kitétel miatt kevesebb a jelentkező az összes képzést tekintve. Vagyis most a csak írásbelis rendszer miatt az eredmények akár jóval közelebb is lehetnek egymáshoz. A kevesebb jelentkező pedig koncentrálódott: az ELTE-n alig volt változás, a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni, a már említett a Szegedi Tudományegyetemen viszont húsz százalékos volt a visszaesés az 1800 fős csökkenéssel.

A diákoknak tehát érdemes mérlegelniük, hogy akár változtassanak: a kisebb verseny miatt könnyebben bejuthatnak az olyan világranglistákon jegyzett egyetemekre, mint - a példánál maradva - az SZTE, amelyre most a kötelező emeltszintű érettségi miatt kevesebben is jelentkeztek. A diákoknak pedig szerencséjük van, mert a most felállt új rendszerben is van lehetőségük július 9-ig megváltoztatni a jelentkezési sorrendet. Ha tehát azt látják, hogy mondjuk Szegeden kisebb a verseny, akkor érdemes ezt hozniuk a lista élére, hogy biztos helyre kerüljenek. Az intézmény egyébként ezt jutalmazza is: aki első helyen jelöli meg a tudományegyetemet, már az első félévben pályázhat Start ösztöndíjra, amelynek összege akár a 120 ezer forintot is elérheti, miközben a dél-alföldi élhető városban az önfenntartás költségei is alacsonyabbak (a fővároshoz képest 20 százalékkal).

 

Akár 120 ezer forintot kaphatnak beiratkozáskor az egyetemisták Szegeden

Az első tanévüket kezdő gólyák tanulmányi ösztöndíjat még sehol sem kaphatnak, de ez nem jelenti azt, hogy más támogatást nem. Szinte minden egyetemen igényelhetők szociális alapon juttatások, valamint létezik alaptámogatás is. A Szegedi Tudományegyetemen viszont van egy kötetlenebb, sokak számára elérhető 120 ezer forintos ösztöndíj, amelyet már beiratkozáskor is lehet igényelni, de az egyetem más kedvezményrendszerekkel is segíti a hallgatókat.

 

 

A cikk elkészültét támogatta az SZTE.

HOZZÁSZÓLÁSOK