Egymásnak adják a kilincset a szállodaipari befektetők Budapesten

Magyarország, és azon belül Budapest pillanatnyilag a világ egyik leggyorsabban fejlődő turisztikai célpontja. Mindez meghozta a hotelszakma érdeklődését is. Újra egyre több szálloda-befektető és üzemeltető jelenik meg, akik jellemzően 120 szobásnál nagyobb kapacitású szállodákat keresnek.
Napi.hu, 2016. február 15. hétfő, 10:10
Fotó: Napi.hu

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2015 decemberi jelentése (World Tourism Barometer) szerint a világ turizmusa 2015 első három negyedévében 4,4, Európáé 5,1, Közép-Európáé 6,6, Magyarországé viszont 19,1 százalékkal nőtt, ami a beutazó turisták száma alapján. Ezzel Magyarország a világ egyik leggyorsabban fejlődő turisztikai célországa volt 2015 vizsgált időszakában.

Újra felfedezték Budapestet a turisták. Ilyen eredményeket csak a hirtelen felkapott egzotikus szigetek szoktak elérni, amikor a vendégéjszakák száma 100-ról 200-ra nő - állapította meg Indra Dániel, a KPMG szakértője. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hova fejlődni, hiszen vendégéjszakák számában Bécs és Prága is jobba áll, de talán éppen ezért egyre jobb turisztikai befektetési célpontnak tartják Budapestet az ingatlan- és a szállodaiparban.

Megugrott az érdeklődés

A feltűnően jó eredmény gyorsan meg is hozta a hotelszakma érdeklődését is. Budapesten egymást érik a szállodák megvétele vagy üzemeltetésük átvétele iránt érdeklődő ingatlanos cégek, és hotelláncok. A KPMG 2015 elején készült Property Lending Barometer jelentése még azt mutatta, hogy a szállodaipar az ingatlanszakma leggyengébb láncszeme, az idei felmérés viszont már biztosan jobb képet fest majd a szektorról, mert egymásnak adják a kilincset az érdeklődők - véli Indra. Főképp a 120 szobánál nagyobb szegmensben mutatkozik erős vételi szándék az ingatlanbefektetők részéről vagy érkezik sok üzemeltetési ajánlat nagy szállodaláncoktól. Fel is pörgött a piac, bár a több éve kiéheztetett korábbi befektetők gyakran túlárazzák a portékát, mert úgy érzik, most illene tisztes nyereséggel kiszállni.

A szállodaipar némiképp eltér az ingatlanszektor többi szegmensétől, hiszen itt minden nap el kell adni a szobákat. Ez nem olyan, mint az albérlet-, az iroda, vagy a bevásárlóközpont piac, ahol hónapokra, esetleg évekre előre ki vannak adva a helyiségek, a foglalkoztatottak száma alacsony, viszont stabilabb, és kiszámíthatóbb a bevétel. A szállodaiparban sok az alkalmazott, a vendégek pedig bármilyen negatív hír hatására egyik napról a másikra eltűnhetnek akár az egész országból (mondjuk egy terrorcselekmény hatására), vagy az adott szállodából (negatív értékelések, rossz hírek hatására).

Emellett nem elhanyagolható kockázatot jelent, hogy a beutazások növekedéséből nagy szeletet visznek el az angolszász, főleg brit turisták, akik a nemzetközi piacon nem arról híresek, hogy visszajáró vendégek lennének, sokkal inkább a "kipipálós" kategóriába tartoznak. Ez a mentalitás most sokkal inkább a fiatalabb korosztályokat célzó szálláshelyeknek okozhat fejtörést, lévén a britek főleg ebben a kategóriában nagy beutazók, rájuk viszont legközelebb 10-20 év múlva lehet számítani, amikor meglett emberként térnek vissza egy régen látott szép városba.

Nem kell félni az Airbnbtől?

Főképp a fiatalok miatt nem váltak be azok az aggodalmak sem, hogy az Airbnb tönkreteszi a hotelszakmát. Indra szerint ez már csak azért sem jelent fenyegetést a szállodásoknak, mert amíg ilyen ütemben nő a "turizmustorta", addig akkor is növekedik a hotelszektor, ha az Airbnb egy egészen új szeletet hasít ki magának belőle. Emellett létezik az a piaci szegmens, amely kifejezetten a szállodákat és a megszokott jó minőségű szolgáltatásokat keresi. Nem véletlen, hogy az Airbnb sokkal inkább a hostelszektort tépázta meg, hiszen a legdinamikusabban növekvő szegmens a fiatalok turistáké, akik sokkal inkább az olcsóbb szállásokat és a függetlenséget, a "cool dolgokat" keresik. A szállodai vendégek ezzel szemben inkább az üzleti utazók, a kulturális eseményeket, konferenciákat kereső közönség soraiból kerülnek ki, éppen ezért a hotelfoglalások számának fenntartása és növekedése érdekében ezeknek a beutazási céloknak kell értelmet adni.

Az üzleti utaknál jó esély van arra, hogy tartós lesz növekedés - mondta a KPMG szakértője. Nemcsak a hotelszakma, de más ágazatok is jól teljesítenek, Magyarországnak javul az üzleti megítélése, nincs tehát akadálya annak, hogy növekedjenek az üzleti célú beutazások. A konferenciaturizmusnak nagy lökést adhat a Müpa mellé tervezett nagy befogadóképességű (4-5 ezer fős) konferenciaközpont, ami olyan világméretű rendezvényeknek adhat helyet, amelyek eddig alapvetően hiányoztak Magyarországról. Az évente megrendezett nagyméretű kongresszusok piacán Budapest új szereplőként tűnhet fel, a szervezők pedig szeretik a változást.

A szállodások szempontjából Magyarországnak igazán nagy kulturális fesztiválja nincs, hiszen a Sziget és a többi, inkább zenei fesztivál sokkal inkább a fiatalokat vonzza, mint a szállóvendégeket. A Tavaszi fesztivál ugyan évről évre kimutatható forgalomnövekedést generál, de az eseményei és helyszínei is sporadisztikusak. Nem elég erős az ernyőbrand ahhoz, hogy igazi vendégcsalogató célpont legyen. Itt előrelépést hozhat ugyanakkor a Liget Budapest projekt.

A sportesemények közül a Forma-1-nek még mindig jelentős a turisztikai vonzereje. Jövőre jön a vizes vb, aztán pedig 2020-ban a labdarúgó Eb négy meccsel (3 csoportmeccs és egy nyolcaddöntő), és az új Puskás stadionnal is talán sikerül elnyerni egy-két nagy eseményt. Ilyenkor közvetlen hatásként néhány tízezer, alkalmanként százezer ember beutazásáról beszélünk, továbbá ilyenkor rengetegen ülnek a tévék előtt, sok jó benyomást szerezhetnek Budapestről. Márpedig a város ilyenkor tud a legjobban bemutatkozni a közösségi oldalakon, ami ma már felér egy nagy, és sikeres televíziós kampánnyal - mondta a KPMG szakértője.

HOZZÁSZÓLÁSOK