A kormány kibővített formában újra benyújtja a parlamentnek (amelynek ma kezdődik az őszi ülésszaka) a júniusban beterjesztett alaptörvényt módosító javaslatot. Ennek egyik eleme, hogy változik a kampányidőszakra vonatkozó médiaszabályozás: nemcsak a közszolgálati elektronikus média, hanem valamennyi szolgáltató közölhet politikai hirdetéseket, azonban azokért nem lehet pénzt kérni. Az Index korábbai  értékelése szerint "a kereskedelmi tévék és rádiók várhatóan nem lesznek hajlandók ingyen közölni a pártok hirdetéseit, így azok kizárólag az alacsony nézettségű közmédiában lesznek láthatók-hallhatók".

A kormánypártok eredetileg − a választási eljárási törvény tervezetében akarták rendezni ezt, s azt tervezték, hogy az ötvennapos kampányidőszakban a pártok a plakátokon és a szórólapokon kívül csak a nyomtatott sajtóban − az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban −, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a körzeti és helyi, valamint a kereskedelmi médiaszolgáltatók mellett az internetes hírportálokon is tiltanák a politikai reklám közzétételét a kampányidőszakban. Később az internet kikerült ebből a körből, s a tilalom csak a kereskedelmi tévékre korlátozódott volna.

Ezt a megoldást azonban az Alkotmánybíróság nem fogadta el, ezért állt elő a kormányzat az újabb elképzeléssel, amely tehát megengedi a kereskedelmi tévékben a politikai hirdetéseket, de ingyen. A kereskedelmi tévéknek a korábbi választási időszakokban mintegy egymilliárd forintos bevétele származott a politikai hirdetésekből, ami a töredéke a két nagy országos kereskedelmi televízió negyvenmilliárd forintos éves bevételének.

A parlament megválaszthatja a Médiatanács elnökének Karas Monikát, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét. (A két tisztséget áprilisi haláláig Szalai Annamária töltötte be).