A legolcsóbb és a legtisztább energiaként kampányol a kormány a Paks 2 két, 1000 megawattos blokkjának megépítése mellett, holott azt sem lehet tudni, hogy mit kezdenek a 20 év múlva leálló leálló négy paksi blokkal.

Az állam által kezelt Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 21,3 milliárd forintot, a magyar állam további 5,6 milliárd forintot fizetett be, így a bevételek 27,6 milliárdra rúgtak. Ezzel szemben 15,9 milliárd forintos éves kiadás állt - ment pénz a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fejlesztésére, illetve a paksi kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolóinak építésre. Így mindössze 12,1 milliárd forinttal nőtt a pénzügyi vagyon, ami így 255,13 milliárd forint volt 2015 végén - ez derül ki az alap beszámolójából.

A 255,1 milliárd forint tekintélyes összeg a tavalyi GDP 0,7 százaléka, ám meleg vízre sem elegendő, ha a négy paksi blokk eltakarításra akarják felhasználni, amire elvileg spórol a KNPA. Az első paksi blokk 1983-ban indult el, az elmúlt években végrehajtott üzemidő hosszabbítás után 2032 december 31-én áll le. A 4-es blokk üzemideje 50 éves üzemmel számolva 2037 novemberében jár le. Az ezt követő évtizedekben kell az atomerőművet az utolsó csavarig lebontani, a sugárzó anyagokat végleges tárolókba elhelyezni, a területet rekultiválni.

A vonatkozó törvények szerint már most kész leszerelési tervvel kell rendelkezni, s ezeket aktualizálni is kell. A tervek elkészítésért az állami tulajdonban lévő Radiokatív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. felellős. A cég - honlapján egyébként nem elérhető - aktualizált leszerelési terve azzal számol, hogy a 2038-ban leálló erőművet 2083-ig tüntetik el a föld felszínéről. A munka becsült költsége 1650 milliárd forint - ebből van meg 255 milliárd.

Annál is nagyobb a baj, mint ahogy látszik

Ráadásul a helyzet sokkal rosszabb, mint elsőre látszik, ugyanis a finanszírozási tervekből kiderül, hogy az MVM Paks Atomerőmű Zrt. nem is tervezi a működési ciklusa során a teljes költségek befizetését. Az RHK Kft. anyag azzal számol, hogy az atomerőmű a következő években még mintegy 540 milliárd forintot fizet be a még hiányzó 1300-1400 milliárd forintból.

Ez az ütem évi 24 milliárd forintot jelent, vagyis egy kicsivel többet a tavalyi tényleges 21,2 milliárd forintos befizetésnél. Azaz az MVM Paks befizetései így is csak a leszerelési költségek felét teszi ki, a hiányzó 864 milliárd forintot majd az államnak, vagyis az adófizetőknek kell betolnia a cég működésnek finanszírozásba. Itt viszont már megbicsaklik az az érvelés, hogy atomerőmű lenne a legolcsóbb energia, hiszen a cég a saját felszámolásának költségeit sem termeli ki.

Az RHK számításai szerint a bezárásból a legnagyobb tételt a még csak papíron létező négyaktivitású-tároló költségei teszik ki, amit 745 milliárd forintban határoztak meg. Ebbe a tárolóba kerülnek majd a kiégett fűtőelemek, bár ezek visszavételét eddig az orosz szállító vállalta. Ennek ellenére erre nem lehet alapozni - ezért szükséges a több száz milliárdos beruházást elvégezni. Maga a négy paksi reaktor és az atomerőmű területén lévő átmeneti tároló leszerelése önmagában a becslések szerint 387 milliárd forintba kerülhet, míg maga az átmeneti tároló üzemeltetése az évek során 121 milliárd forintot visz el.

A nagy aktivitású tároló építése még meg sem kezdődött, a kis és közepes aktivitású tárolót viszont kialakították Bátaapátiban - ide kerülhetnek a leszerelt gépek, munkaruhák és minden ami nem számít nagy aktivitású hulladéknak.