Egyre terjed a rövidített munkaidő

A gazdasági válság első, leépítésekkel jelentkező hulláma már elérte az országot, de valódi hatásairól nincsenek pontos adatok. Bár ma még senki sem meri megjósolni, milyen mély és hosszú lesz a válság, a cégek bíznak abban, hogy 2010-re megindul a növekedés.
Kiss Melinda, 2009. január 27. kedd, 11:40
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke.

Mivel a leginkább érintett ágazatokban - gépjárműipar, szerszámgyártás, elektronika és építőipar - működő magyarországi cégek multinacionális vállalatok beszállítói és megrendeléseiktől nagymértékben függ a foglalkoztatottak száma, a munkáltatók elsőként a kölcsönzött dolgozóktól váltak meg - erről azonban nincsenek pontos adatok.

A Vasas Szakszervezet 2-3 ezer elbocsátott kölcsönmunkásról tud. Egy részük még talált máshol munkát, de számosan végleg állás nélkül maradtak. Az ÁFSZ előrejelzése szerint februárra várható az újabb, többezres elbocsátási hullám, de a regisztrált álláskeresők száma is ugrásszerűen emelkedik majd, mivel a decemberben elküldöttek felmondási ideje ekkor telik le. Eleinte a hivatalos kormányzati becslések sem szóltak 50-60 ezernél több új munkanélküliről, a múlt héten azonban Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter is elismerte: még az idén 150 ezerrel emelkedhet az állástalanok száma.

Bár ma még senki sem meri megjósolni, milyen mély és hosszú lesz a válság, a cégek bíznak abban, hogy 2010-re megindul a növekedés. A vállalkozások többsége azt reméli, hogy ha az idei első félévet túléli, talpon maradhat. Ha csak egyéves lesz a visszaesés, az elviselhető, ha nem, akkor sokan csődbe mehetnek - véli Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mivel a válság egyelőre a fejlettebb régiókat és nem a hagyományos válságágazatokat érintette, hanem olyan szektorokat, ahol évek óta a szakképzett munkaerő hiányára panaszkodnak a munkáltatók, jellemzően a német tulajdonban lévő vállalatoktól indulva egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy elbocsátás helyett inkább a munkaidő - és ezzel arányosan a fizetés - csökkentésével próbálják megoldani a nehézségeket.

Németországban ez bevett gyakorlat, mivel a gyakoribb konjunkturális változásoknál megtapasztalták a munkáltatók, hogy az egyszer már elküldött munkások jelentős része akkor sem megy vissza korábbi munkahelyére, ha hívják - erősítette meg Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője. Egyelőre a kamarának sincs összesítése arról, hány német tulajdonú hazai cégnél alkalmazzák a munkaidő-rövidítést vagy tárgyalnak bevezetéséről. Tavaly november eleji gyorsjelentésük szerint a társaságok 12 százaléka fontolgatta a csökkentett munkaidő, illetve a kényszer-szabadságolás bevezetését. Ez főként a járműiparban volt jellemző, de hasonló volt a kép az elektrotechnikai és elektronikai iparban is. A sajtóban már megjelenteken túl - például szentgotthárdi Opel-üzem vagy esztergomi Suzuki - egyedi visszajelzéseket már kaptak arról, hogy több cégnél is elvi lehetőségként vizsgálják e lépést. A múlt hét végén például a járműalkatrészeket gyártó Denso jelentette be, hogy rövidíti a munkaidőt. A most készülő negyedéves régiós konjunktúrafelmérésében a kamara erre is rákérdez - mondta Wölfer, aki szerint mivel Magyarországon először fordul elő ilyen helyzet, vélhetőleg segít majd a cégeknek a kormányzati támogatás.

Részben egyetért ezzel Rolek is, hozzátéve azonban, hogy főként a jobb helyzetben lévő vállalatokon segíthet, míg 50 százalékos piacvesztés miatt tömeges elbocsátásra kényszerülő cégeken már nem. Azt is alaposan meg kellene vizsgálni, hogy mely munkahelyeket érdemes egyáltalán megmenteni, szelekció nélkül csak pocsékba megy a támogatás. Ezzel Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is egyetért, a munkahelymegtartó támogatások odaítélésének korábbi gyakorlatát említve, amellyel sok esetben csak a vállalkozások agóniáját nyújtották el, és a támogatás folyósításának megszűnése után szinte rögtön csődbe mentek a cégek.

Rolek szerint a munkaidő csökkentése meglehetősen szokatlan eszköz Magyarországon és kezdetben elég nagy ellenállást váltott ki a munkavállalók körében a gondolata. Holott volt már rá példa: a rendszerváltás után az orosz piacok kiesése miatt Záhony környékén csökkentett munkaidőben dolgoztak a mozdonyvezetők - említi meg Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Nem lehet általános megoldásokat találni, mindenhol egyedi megoldások lesznek - mondta Rolek. Van cég, ahol a bérek csökkentésével kívánják mérsékelni a költségeket, olyan is megesett, hogy a szakszervezettel megállapodtak a béremelés elhalasztásáról vagy a jutalmakról mondtak le a dolgozók, és van, ahol a munkaidő és ezzel arányosan a fizetések csökkentésével próbálnak meg úrrá lenni a helyzeten. A legegyszerűbb az adók és járulékok csökkentése lenne, mivel azonban ez Magyarországon nehezen járható út, hosszú távon még versenyképtelenebb lesz a gazdaság. Pataky szerint érdemes lenne elgondolkodni a munkavállalói járulékok csökkentéséről, bár azzal ő is egyetért, hogy jelenleg alig van esély erre - ráadásul a járulékok csökkentése nem növeli a foglalkoztatottságot, pusztán a vállalatok jövedelmezőségét javítja.

Rolek szerint a munkavállalókkal is meg lehet egyezni, a helyi bértárgyalásokon racionálisan lehet tárgyalni a szakszervezetekkel. Példaként saját munkahelyét, a Budapest Bankot említette, ahol néhány munkakör ellátóit korábbi bérük 80 százalékáért már részmunkaidőben foglalkoztatják. A csökkentett munkaidő vagy négynapos munkahét bevezetését azonban mindig csak a munkavállalókkal kötött megegyezés esetén tartom elképzelhetőnek - tette hozzá Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Ehhez és az adott cég lehetőségeinek elemzéséhez mi is ragaszkodunk - mondta Pataky.

Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke szerint a munkahelyek megtartásához számos megoldás elképzelhető a négynapos munkahéten túl is: a műszakok számának csökkentése vagy a munkaidőkeret bevezetése. A leggyakoribb megoldás jelenleg a harmadik, illetve a negyedik műszak megszüntetése és a munkaidőkeret bevezetése a szakszervezettel kötött megállapodás után. Utóbbi esetében elképzelhető például a napi munkaidő hosszának változása is, a rendelésállománytól függően. Ezt jelenleg 4-5 vállalatnál alkalmazzák, és a helyi szakszervezeteik folyamatosan tárgyalnak több ágazatban is a munkaidő csökkentésének lehetőségéről. Az alelnöknek további 20-25 cégről van tudomása. A munkaidő csökkentéséről szóló helyi megállapodások többnyire fél évre születnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK