Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság keddi számának cikke. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 197 cég kezdeményezett az első hat hónapban csődeljárást, köztük nagy számban ingatlanforgalmazó és -üzemeltető, építőipari, idegenforgalmi, feldolgozó, nyomtatással és kiadással foglalkozó vállalkozások. Az emelkedés jól látható, de a többezernyi felszámoláshoz képest ez még nagyon kis szám, a csődeljárás nem segít azok visszaszorításában, ami pedig fontos célja lenne a szabályozásnak - mondta lapunknak Ember Csaba, a Deloitte szakértője, az Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi Iroda ügyvédje. Somogyi Ferenc, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke szerint még "felfutóban" vannak a csődeljárások, a cégvezetők bizalmatlanok az új, reorganizációt célzó szabályozással szemben, amelynek nincs hagyománya Magyarországon. A csődeljárás megítélése negatív, ma még megbélyegzést jelent ez a kifejezés. A piaci szereplők nem ismerik annyira a csődeljárást, mint amennyire az szükséges lenne, a hitelezők egy-két fizetési felszólítás után már felszámolást kezdeményeznek a nem fizető partnerrel szemben, a követelésbehajtás eszközét látják benne - hangsúlyozta Ember Csaba. A felszámolások során azonban csak 1-10 százaléka térül meg a követeléseknek és szinte csak a biztosított (zálog, óvadék- vagy végrehajtási joggal rendelkező) hitelezők jutnak hozzá pénzük egy részéhez. A hitelezők érdeke éppen az lenne, hogy működőképes maradjon a cég és megállapodjanak a tartozások rendezéséről az adóssal - mondta a Deloitte szakértője. A csődeljárás az életképes vállalkozásoknak nyújthat segítséget a talpra állásban, különösen a nagyobb hitelállománnyal rendelkező, és/vagy leányvállalatokat működtetők számára lehet előnyös az akár egy évig meghosszabbítható fizetési haladék. Jelenleg a legtöbb csődeljárást későn kezdeményezik, akkor, amikor már felszámolást kellene indítani - figyelmeztetett Somogyi Ferenc -, sokan ez utóbbi elodázására használják ki az új szabályokat (a csődkérelemmel automatikus, ideiglenes fizetési haladék jár, majd a kérelem formai ellenőrzése után a bíróság elrendeli a 90 napos moratóriumot). Felszámolásokkal foglalkozó szakértők szerint elsősorban szemléletváltásra lenne szükség mind a vállalkozók, mind az állami szervezetek részéről ahhoz, hogy a csődeljárást arra használják, amire való: a cégek működésének újraszervezésére és a fizetési problémák leküzdésére. A hivatalok közül a FOE-elnök az APEH-et emelte ki, amely sok esetben nem támogatja a csődegyezség megkötését. A csődszabályozásnak még vannak hiányosságai. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a jogszabály nem rendelkezik a csődeljárás alatt álló cégnek szállító és szolgáltatást nyújtó hitelezők követeléseiről, hogy azokat a fizetési moratórium alatt kell-e fizetnie a vagyonfelügyelőnek - mondta Somogyi. (A moratórium alatt fizetni kell az adósnak a csődeljárás alatt keletkezett áfát, a béreket, az ezeket terhelő szja-t, járulékokat, a víz- és csatornadíjakat, a szakképzési hozzájárulást és a vagyonfelügyelő költségeit.) Sok cégnél a működőképesség alapfeltétele a beszállítások fenntartása, viszont jelenleg nincs törvényi garancia arra, hogy később, esetleg már a felszámolás során pénzükhöz jutnának ezek a hitelezők. A működőképesség helyreállításában a tőkebevonás is segíthetne, viszont a törvény jelenleg nem biztosítja a csődeljárás alatt lévő cégbe befektetők védelmét - emelt ki egy másik hiányosságot Ember. A befektető a cég tulajdonosává válik, így az esetleges felszámolási eljárásnál a követelése hátulra sorolódik a hitelezői kielégítési sorban. Senki nem fog pluszpénzt beletenni egy csődeljárás alatt lévő cégbe - mutatott rá a Deloitte szakértője.