El lehet innen menni - így fogjon hozzá a külföldi kalandhoz

Kell-e saját cég külföldön, ha exportálni akarunk? Milyen cégformát válasszunk? Magyar, vagy helyi munkaerővel dolgozzunk? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Napi Gazdaság Online.
Dzindzisz Sztefan, 2012. június 22. péntek, 13:17

Abban minden megszólított szakember egyetértett, hogy a kérdésre, miszerint érdemes-e külföldön céget alapítani, tevékenységenként és cégenként eltérő választ kaphatunk. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szerint főképp adózási és finanszírozási szempontból javasolt pontos tervet készíteni az adott országra vonatkozóan, amelyben figyelembe veszik a szállítási és egyéb költségeket is. Ez alapján kiszámítható, hogy megéri-e céget alapítani vagy inkább itthonról érdemes kereskedni, esetleg disztribútor bevonását fontolóra venni.

Amikor elkezdjük tervezni a külföldi tevékenységünket, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy az adott országban a cég alapításával és adminisztrációjával járó költségek meghaladják-e a várható előnyöket, úgy, mint a jobb adózási feltételek, vagy a kedvezőbb munkajogi környezet - értett egyet Ladi Tímea, az Export Kooperáció szakértője. Szerinte az is elképzelhető, hogy előnyösebb, ha az adott régió egyik országában alapítunk céget, hiszen így a térség országaiban lévő feladatokat a fióktelepeken keresztül, vagy határon átnyúló tevékenységgel ez az egy cég fogja össze, akár jelentős összegeket is megspórolva.

Az Export Kooperáció tapasztalatai szerint akkor sem biztos, hogy a cégalapítás a legjobb megoldás, ha az előzetes piacelemzés azt mutatja, érdemes lehet megpróbálni. Egy helyi, kialakult ügyfélkörrel és beágyazottsággal rendelkező partner például olcsóbb és hatékonyabb lehet a kezdeti időkben - hangsúlyozta Ladi. Mindehhez Szabó Dénes, a társulás szakértője hozzátette, hogy egy későbbi fázisban már mindenképpen érdemes lehet saját céget alapítani. Példaként említette, hogy a szoftverfejlesztési piacon az első lépés mindig egy megfelelő helyi partner megtalálása, azonban ha piacvezetővé akarunk válni, akkor már mindenképpen szükséges a saját vállalat alapítása.

Egyetért ezzel a HITA is, amely egy általuk külföldre juttatott, bioinformatikai kutatás-fejlesztés területén dolgozó cég tapasztalataira hivatkozva azt írta, hogy Ausztriában kifejezetten előnyös, ha saját céget alapítunk, amihez egy irodát is nyitunk, mivel így jóval könnyebb a partneri kapcsolatokat kiépítenünk. Ugyanakkor Kínában csak akkor érdemes saját vállalkozást alapítani a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerint, ha olyan kínai üzleti szaknyelvű kolléga, vagy tanácsadó áll a rendelkezésünkre, aki a cégalapítási iratokat is tudja intézni, ezzel is elősegítve az eljárás sikerességét. Ezt az is javíthatja, ha egy ottani céggel hozunk létre közös vállalkozást. A HITA ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi cégalapításnál a magas irodabérleti és helyi költségek, a hazai vállalatalapító rendszeres kiutazása esetén az utazási, szállítási költségek akár komoly kiadásokat is jelenthetnek.

A kft a biztos megoldás, de érdemes körülnézni

Arra sincs egyértelmű válasz, hogy milyen cégformát érdemes külföldön alapítani. Az EU-n belül ezek alapvetően megegyeznek a hazai lehetőségekkel, ám természetesen mind az alapításnál, mind a működési mechanizmusoknál tapasztalhatunk eltéréseket és szinte mindenhol található egy-két sajátos jogi megoldás.

Ladi szerint klasszikusan biztos megoldást jelenthet egy korlátolt felelősségű társaság alapítása, de vannak olyan országok - például a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország -, ahol adózási szempontból egy, a magyar bt-nek és kft-nek megfelelő társaság kombinációja jelentheti az ideális megoldást. A cégformát számos szempontot figyelemben véve kell megválasztani, ilyen lehet a vállalkozás struktúrája, a külföldi tevékenység mérete, de akár az üzleti partnerek, így a befektetők és a vevők igénye is. Szabó szerint ennek feltérképezésére mindenképpen érdemes ügyvédekkel és adótanácsadókkal is egyeztetni, így alakítva ki a minden szempontból ideális megoldást. (Arról, hogy milyen cégformákat lehet az egyes EU-s országokban választani, angol nyelven itt tudhat meg bővebb információkat.)

Saját, vagy külföldi munkaerő?

Amikor már megalapítottuk a saját cégünket, felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e hazai munkaerőt kivinni, vagy helyi dolgozót felvenni. Amennyiben itthonról delegálunk egy kollégát, akkor annak megvan az az előnye, hogy ő nagyon jól ismeri a célpiacra szánt terméket és vállalatot - mondta Kelemen-Raths Dominika, az Export Kooperáció szakértője, majd hozzátette, hogy ilyenkor viszont azzal lehet probléma, hogy nem ismeri ki magát megfelelően a célpiacon, nem ismeri a helyi nyelvet, gazdasági környezetet, vagy akár a cégkultúrát. Amennyiben viszont mindkét szempontnak megfelel a kiszemelt munkaerő, akkor az okozhat problémát, hogy mennyire hajlandó külföldön dolgozni, esetleg oda is költözni - emelte ki Klemens Wersonig, a társulás másik szakértője. Szerinte ez különösen azt figyelembe véve fontos kérdés, ha tudjuk, hogy már Magyarországon belül sem igazán nevezhető mobilisnak a lakosság.

A másik lehetőség, hogy a célországban találunk olyan szakembert, aki támogathatja a cég exporttevékenységét. Ebben az esetben a kiszemelt megfelel a fentebb említett kritériumoknak, ám ilyenkor pont az okozhat nehézségeket, hogy megismertessük őt a vállalattal és az eladni kívánt termékkel.

Amennyiben az EU területén helyi munkaerőt akarunk alkalmazni, úgy mindenképpen érdemes igénybe venni az EURES irodák ingyenes szolgáltatásait, hiszen a hálózatban jelenleg több mint 850 tanácsadó dolgozik, akik napi kapcsolatban vannak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal egész Európában - adott egy jótanácsot a HITA.

Eltérések országonként
Az Európai Unió minden évben kimutatást készít a tagállamok cégalapításáról, ezen statisztikát szerint az EU-n belül átlagosan 6,5 nap alatt lehet vállalkozást alapítani, melynek költsége 397 euró. Ez jelentősen meghaladja a kívánt szintet, hiszen az uniós irányelv azt szeretné elérni, hogy már idén minden országban három napon belül és mindössze 100 euróért lehessen céget alapítani.

Az EU statisztikáit böngészve kiderül, hogy amíg Szlovéniában ingyenes a cégalapítás, addig ezer euró feletti összeget fizethetünk az adminisztrációért Olaszországban, Luxembourgban és Hollandiában. Az előbb említett 100 eurós értékhatást mindössze hét országban nem éri el a cégalapítás költsége, az előbb említett Szlovénián kívül az Egyesült Királyságban (33 euró), Írországban (50 euró), Bulgáriában (56 euró), Dániában (89 euró), Franciaországban (84 euró), illetve Romániában (100 euró).

Amennyiben a bürokrácia gyorsaságát nézzük, úgy Dánia, Olaszország és Portugália a leggyorsabb, ezen országokban egy nap alatt is céget alapíthatunk, míg a másik végletet Lengyelország jelenti, ahol akár 23 nap is eltelhet, amíg létrehozhatjuk a vállalkozásunkat. Az uniós adatok szerint Magyarországon egyébként két nap alatt lehet céget alapítani, melynek átlagos költsége 392 euró.

HOZZÁSZÓLÁSOK