Elapadhat az egészségkasszák vagyona

Három éven belül elfogyhat az egészségpénztárakban kezelt vagyon: a tagok a befizetéseknél nagyobb összegben vesznek igénybe szolgáltatást. Ha változik az egészségügyi finanszírozás, még több pénz kell a polgároknak...
B. Varga Judit, 2011. május 23. hétfő, 12:55
Fotó: Napi.hu

Az önkéntes pénztárak helyzetét − derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból − alaposan megnehezítette a válság, de mindez alighanem eltörpült amellett, amekkora pofont adhattak a szektornak a magánnnyugdíjpénztárak körüli fejlemények. Az önkéntes nyugdíjkasszák létszáma az előző évben tovább esett, de ennél is jelentősebben csökkent a bevételük. A kasszákban kezelt vagyon azonban töretlenül nő. Ami viszont nem mondható el az egészségpénztárakról, amelyek időközben szépen gyarapítani tudták tagjaik számát.

Az utóbbi két év tendenciája alapján az egészségpénztárakban kezelt vagyon három éven belül akár teljesen el is fogyhat. A vagyon növekedésének tendenciája ugyanis 2008-at követően megfordult. Tavaly már − a korábbi évek dinamikus növekedését követően − alig nőtt a pénztáraknál lévő pénz. Ennek oka, hogy 2009-ben és 2010-ben is a tagok nagyobb összegben vettek igénybe szolgáltatást, mint amennyit tagdíjként befizettek.

A tartalékokat tehát sokan már most felélik. Pedig az egészségpénztári megtakarításokra a jelenlegi fejlemények alapján egyre nagyobb szükség lehet. A kormány ugyan többször nyomatékosította, hogy a gyógyszerkassza nagyon jelentős megkurtítása nem járhat a betegterhek növekedésével, de ez minden rétegre biztosan nem lesz érvényes. Például azok, akik nem érik be a közgyógyellátás keretében elérhetővé tett legmagasabb támogatottságú − a preferált referencia-ársávba tartozó − szerekkel, vagy ragaszkodnak korábban bevált kombinált pirulájukhoz (a támogatásnál az összetevők alapján csak a legolcsóbbakat veszik figyelembe, így például az egyetlen szem gyógyszer helyett akár három különbözőt is szedniük kell a rászorultaknak), nyilvánvalóan kénytelenek jobban a zsebükbe nyúlni. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egyre többen (köztük például a Magyar Kórházszövetség elnöksége) hangsúlyozzák: szembe kell nézni azzal, hogy nem tartható fenn a jelenlegi szinten az ingyenes egészségügyi ellátás.

Az előbbiek azonban némiképp kezelhetők még a jövő ködös veszélyeiként. Akad azonban olyan, már végrehajtott kormányzati intézkedés, amely biztosan felértékeli az egészségpénztári megtakarítások jelentőségét. Szakértők úgy vélik ugyanis, hogy a táppénz összegének csökkentése a súlyosabb betegséggel küszködőket tartalékok nélkül mindenképpen nehéz helyzetbe hozhatják. A tapasztalatok szerint az egészségügyi gondok jócskán megnövelhetik a kiadásokat, az idén májustól pedig ez a jövedelemek korábbinál is nagyobb zuhanásával párosul.

Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár (Ep.) ügyvezető igazgatója szerint az biztosan látszik, hogy az öngondoskodásra, az egészségpénztárak önkéntes, a kötelező biztosítási rendszert kiegészítő szerepére továbbra is nagy szükség lesz. A cég véleménye, hogy a szektor legalább megőrizze, de lehetőség szerint növelje a pénztárak szerepét az egészségügyben. Váradi Péter, az AXA Ep. igazgatótanácsának elnöke büszke arra, hogy ők tavaly is sikeresek volt egészségtudatos ügyfelek toborzásában.

Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője lapunk érdeklődésére kifejtette: amennyiben az öngondoskodás keretfeltételeit az adótörvényekből vezetjük le, mind a jól, mind a rosszabbul járók számára vonzó alternatíva lehet az önkéntes kassza. Akiknek nő a nettó jövedelmük, azoknak mindenképpen érdemes a növekmény egy részét pénztári befizetésre fordítani, hiszen az erősen megkurtított kedvezmények közül talpon maradt az egyéni befizetésre járó 20 százalékos szja-kedvezmény. Véleménye szerint a tehetősebbek inkább a nyugdíjpénztárat preferálják majd, különösen az a százezer fős magán-nyugdíjpénztári tag, akiknek pótolniuk kell a tőlük megvont állami nyugdíjat. Az 500 ezer forintra bővült éves befizetési keret különösen a fiatalabb korosztály számára jó alternatíva, hiszen évtizedek távlatában igen jelentős a kamatból adódó vagyonnövekmény.

Annak pedig, aki nettó jövedelemcsökkenést szenvedett el, minden forintra szüksége lehet, hogy kompenzálja a kiesést. Az ő esetükben azonban Lukács is pesszimistább. Nem biztos ugyanis, hogy a nehezebb helyzetbe került család ki tudja várni az egy év múlva érkező adójóváírást. Nekik viszont minden forint számítani fog, és elkezdődik a családi tartalékok felélése is. Ez − mint állította − először az egészségpénztári megtakarításokat éri el, hiszen a gyógyszerkassza idei 26 milliárdos lefaragását nagy valószínűséggel a betegre terhelik.

 

 

Önkéntes pénztárak
NyugdíjEgészség
2010Éves vált. (%)2010Éves vált. (%)
Létszám (ezer fő)1298,1−30,3958,459
Tagdíjbevétel (Mrd Ft)83,7−12,652,22,2
Vagyon (milliárd forint)86258,255,51,6

HOZZÁSZÓLÁSOK