Elástak másfélmilliárd forintot

Elindult az Ökotám beruházási rendszer alkalmazására kizárólagos joggal rendelkező ETS, korábbi nevén Geotorr Zrt. felszámolása. Csak az összesen 200 milliós követelést benyújtó mikro- és kisvállalkozásoknak van esélyük arra, hogy a pénzükhöz jussanak. A felszámoló három erdélyi projektből és a magyarországi önkormányzatokkal kötött kölcsönszerződésekből vár bevételt.
Domokos Erika, 2009. augusztus 6. csütörtök, 17:13
Fotó:

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Nyolcvan hitelező több mint 1,65 milliárd forintot követel a felszámolás alatt lévő ETS Építő Beruházó és Szolgáltató Zrt.-től, amely korábban Geotorr Zrt. néven működött és az úgynevezett Ökotám beruházási rendszer keretében épített csatornahálózatokat és szennyvíztisztítókat - tudta meg lapunk Somorjai Bélától, a felszámoló Dr. Felső Vállalkozásszervező és Csődtanácsadó Kft. munkatársától. Az ETS felszámolását több mint húsz cég kezdeményezte, az eljárás március 5-én indult.

A negyvennapos bejelentési határidőig nyilvántartásba vett nyolcvan hitelező nagy részét az ETS-nek 2007 előtt dolgozó építőipari cégek és szállítók teszik ki, de megtalálható köztük néhány önkormányzat és az APEH is, amelynek 45 milliós követelése van. A felszámolóhoz folyamatosan érkeznek újabb és újabb hitelezőiigény-bejelentések. A cégvezetők nem tettek eleget maradéktalanul a csődtörvényben meghatározott kötelezettségeiknek, hiányosan adták át a társaság tevékenységére vonatkozó mérleg- és cégadatokat a felszámolónak, arra hivatkozva, hogy azok a cégvezetők váltásával "eltűntek". Így nem tudni pontosan, mekkora vagyona van a társaságnak, amelyből esetleg ki lehetne elégíteni a hitelezők követeléseit.

A felszámoló elsősorban az ETS kintlévőségeinek behajtásával próbálja rendezni az adósságot; szerinte jó esetben a mikro- és kisvállalkozó hitelezők juthatnak majd hozzá a mintegy 200 millió forintra rúgó követelésük ellenértékéhez. Három erdélyi projektből és a magyarországi csatornaberuházásokhoz kapcsolódóan nyolc önkormányzattal kötött (Alsódobsza, Megyaszó, Sóstófalva, Újcsanálos, Olasz, Hásságy, Szigetvár és Ráckeresztúr) kölcsönszerződésekből vár bevételt a felszámoló.

A Geotorr Mérnöki Szolgáltatások Kft.-t 1989-ben alapították, kezdetben geotechnikai problémák és vis maior helyzetek megoldásával foglalkozott, majd közműépítésekbe is belefogott. 2005-ben rt.-vé alakították. Tulajdonosa Váci Gyula és Mérnyei Emília voltak, akik nem mellékesen az Ökotám-modell kidolgozói és az Ökotám Alapítvány alapítói is. 2005 májusától 2008 májusáig a spanyol Equip Tecnic Santandreu (ETS) SA tulajdonában volt a társaság, jelenleg pedig a spanyol cég mellett a Váci és Mérnyei érdekeltségében lévő Frikober Mérnöki Kft. rendelkezik benne tulajdonrésszel - derül ki a cégadatokból.

Az Ökotám-modell alkalmazására kizárólagos joggal rendelkezett a Geotorr, így az ezt választó, zömmel önerő nélküli kistelepülések a kivitelezésről hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások keretében (azaz versenyeztetés nélkül) állapodtak meg a céggel. A települések szerződést kötöttek a finanszírozásban segítő Ökotám Alapítvánnyal, és a lakók víziközmű-társulásokat alapítottak. A meglehetősen bonyolult Ökotám-rendszer lényege, hogy a települések és magánszemélyek a fejlesztésekhez halmozottan vettek igénybe állami támogatásokat, így végül a beruházások minimális önerővel, nagyrészt állami pénzekből valósultak meg. Az államot ért kár miatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többször bírálta a rendszert, számításai szerint 15-25 százalékkal többe kerültek így a beruházások, mintha az állam önerősen valósította volna meg ezeket. Az ÁSZ-vizsgálatok nyomán 62 önkormányzatot köteleztek négymilliárd forint támogatás visszafizetésére - írta a HVG. A visszafizetésekről szóló zárszámadási törvényrészleteket és kapcsolódó kormányrendeleteket azonban az Alkotmánybíróság tavaly tavasszal megsemmisítette, mivel alkotmányellenesnek találta, hogy "az egyedi fizetési kötelezettségek jogszabályokban jelentek meg", ezért "az önkormányzatok nem élhettek a bírósághoz fordulás jogával". A visszafizetés jogosságával azonban nem foglalkozott a testület.

Az ETS volt munkavállalóinak mintegy 17 millió forinttal tartozik, amit várhatóan a felszámoló a cég óvadéki számláin (a banki hitelek törlesztőrészleteinek késedelmes fizetésére létrehozott számlán) lévő összegből fizet ki. A Dr. Felső nettó 34 millió forintos irányáron meghirdette az ETS Szigetvár és környéke vízmű cégében, a Sziget-Víz Kft.-ben lévő törzsbetét-követelését és üzletrészét. A mára hirdetett árverésen a korábbi várakozások szerint a többségi tulajdonos szigetvári önkormányzat licitálhatott a 19 százalékos tulajdonrészre. Ezenkívül az ETS-nek gépjárművei, irodabútorai és számítástechnikai berendezései vannak. A 30-35 millió forint zálogértékű járművek a jelzálogjogosult APEH-et illetik meg, az irodaberendezések pedig a Váci úti Danubius irodaház üzemeltetőjét, amelynek hárommillió forint bérleti díjjal tartozik az ETS - mondta Somorjai Béla.

Jelentős bevétel, 65-70 millió forint a közműépítő erdélyi - Szörényváron, Margitán és Kistótfalun elnyert - munkáiból folyhat be. A szörényvári megbízást 100 ezer lejért engedményezték egy román cégnek, de az összeget még nem kapták meg. Margitán befejezte ugyan az építést az ETS, de az azért járó 600 ezer lejből a romániai leányvállalatának számlájáról az adóhatóság inkasszált 400-450 ezer lejt. A számlán 150-200 ezer lej lehet, de a leányvállalat számlájához még nem fér hozzá a felszámoló. A legnagyobb munkája, a 32 millió lej értékű csatornázás lett volna Kistótfalun és környékén. A 2007-ben leszerződött, uniós és román állami támogatásból megvalósuló munkát 2010 végéig kellett volna befejezni. Az ETS előlegként 5 milliót kapott, majd a 2008-ban elkezdett és az év végéig elvégzett munkákért 4,5 millió lejt kiszámlázott. Ennek mintegy felét az ETS engedményezte a kivitelezésben részt vett alvállalkozóinak, a fennmaradó részt viszont az érintett önkormányzatok nem akarták kifizetni, miután értesültek az ETS felszámolásának elindulásáról. A felszámolónak azóta sikerült megállapodnia a cégekkel és önkormányzatokkal: az elvégzett munkáért még 685 ezer lej jár az ETS-nek. A három erdélyi munkából így összesen 935-985 ezer lej, azaz 65-70 millió forint bevétele származhat.

Nagyobb falatnak ígérkezik a nyolc magyarországi önkormányzattal kötött összesen 710 millió forintra szóló kölcsönszerződésekből várható bevétel. Az ETS ezeket a beruházások áfájának kifizetésére adta kölcsön a helyhatóságoknak. Az Ökotám-rendszert alkalmazó önkormányzatok közül többen is eladósodtak az elhúzódó beruházások, az üzemeltetés és a jogi huzavona miatt, rossz teljesítés miatt néhányan perben is állnak az ETS-sel, így nem tudják, illetve nem akarják a teljes követelést kifizetni. Időközben az APEH részben jogtalannak ítélte az áfa-visszaigénylést és nem fizet az önkormányzatoknak. A kölcsönszerződések ügyét még az is bonyolítja, hogy ezeket az ETS engedményezte a spanyol ETS-nek, majd az a Váci és Mérnyei tulajdonában lévő Aqvator Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. Azonban a magyar ETS spanyol vezérigazgatója erről nem tudott papírokat mutatni a felszámolónak, kivéve a ráckeresztúri szerződést. A felszámoló felmondta az engedményezési szerződéseket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

e-buta, 2009.08.06 19:10

Érdekes lehetett az a közbeszerzési eljárás, ahol véletlenül éppen annak az ajánlata volt a legkedvezőbb, aki - véletlenül - kölcsön tudta adni az ÁFA összegét!
Lehet, hogy épp ez volt az a szellemi termék, amitől működött a dolog?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html