Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Január és március között összesen 5918 munkáltatót és 34 066 foglalkoztatottat ellenőriztek az NMH szakemberei, s a cégek 58, míg a dolgozók 51 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket. Ez felemás eredmény a tavalyi adatokhoz képest, hiszen akkor a vállalkozásoknak "csak" 50 százaléka bukott meg a vizsgálaton, a munkásoknak pedig 65 százalékát érintett szabálytalanság.

A vizsgálatokat követően 3423 jogsértést elkövető munkáltató közül 1122-vel szemben szabtak ki bírságot, összesen 165,9 millió forint értékben. A hatóság csak a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki büntetést, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (666), illetve figyelemfelhívással (468) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (1161). Az érdemi döntések túlnyomó többsége - mintegy 70 százaléka - anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Feketefoglalkoztatás, kisebb fizetés, elcsalt munkaidő

Még mindig komoly gondot okoz a feketefoglalkoztatás, hiszen a munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százaléka volt munkaszerződés és bejelentés nélkül dolgozó. Az összes feketén foglalkoztatott 34 százalékát építőipari tevékenységet végző cégeknél találták. Öt százalék jutott a mezőgazdasági ágazatra (ez tavaly 4 százalék volt), míg a gépipart nem számítva a feldolgozóiparban tevékenykedő munkáltatók feketemunkát érintő jogsértési aránya 9 százalékra nőtt a 2013 első negyedében mért 7 százalékos szinthez képest.

Jogsértéssel érintett munkavállalók megoszlása
Kép: Nagyobb méretért kattintson!

Nem teljesítettek jól az ellenőrzések során a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző cégek sem, hiszen ez az ágazat adta a feketemunkások 15 százalékát, míg a kereskedelmi vállalkozások 12, a vendéglátásban dolgozók 10 százalékot "produkáltak".

Sokan csaltak még a munka- és pihenőidővel, ahogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma is nőtt. Ilyen típusú csalások főképp a kereskedelemben, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban találkoztak az ellenőrök, az érintett dolgozók száma összesen 4293 fő. A tapasztalatok szerint gyakran előfordul, hogy a cég nem ad rendes tájékoztatást a munkaidő-beosztásról, vagy éppen a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Visszatérő probléma volt, hogy a dolgozók munkaideje meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, hogy nem kaptak megfelelő mennyiségű pihenőidőt, de sokan dolgoztattak szabálytalanul a munkaszüneti napokon is.

Érdemi döntések megoszlása
Kép: Nagyobb méretért kattintson!

A munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével 5254 dolgozó esetében találkoztak a munkaügyi felügyelők, amely tavalyhoz képest szintén növekedést jelent. A legtöbb ilyen jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban találták. Mivel sokszor ezeknek az elszámolásoknak kellene képeznie a munkabér elszámolásának alapját, ezért legalábbis furcsa, hogy sokan nem tulajdonítanak jelentőséget a munkaidő pontos nyilvántartásának.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok) mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott ötödét érintette a vizsgált időszakban. Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt, de sokszor találkoztak az ellenőrök a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztásával vagy késedelmével, valamint a munkabér elszámolásának hiányosságával is.

Egyre többen tesznek panaszt

Tavalyhoz képest 8 százalékkal nőtt a munkaügyi hatósághoz érkezett bejelentések száma, összességében nőtt a közérdekű bejelentések és a panaszok száma is: a 2059 bejelentés 51 százaléka közérdekű, 49 százaléka panaszbejelentés volt, a bejelentéseken belül a névtelen jelzések aránya 28 százalékot tett ki.
A legtöbb jelzés a feketemunka miatt érkezett a hatósághoz, de sok volt a munkabérrel kapcsolatos bejelentések száma is, ahogy a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal, valamint az ekkor esedékes bér elszámolásával kapcsolatos szabálytalanság miatt is sokan panaszkodtak.