Elköltöttek százmilliárdot, mindenki várja a folytatást

Abban minden szakértő egyetért, hogy a Jeremie-programra szükség volt, hiszen megadta azt a kezdő lökést, amire a magyar kockázati tőkepiacnak, illetve a főképp abból élő startupoknak szüksége volt. A hibák kijavítása és a hogyan tovább már más kérdés.
Dzindzisz Sztefan, 2016. május 31. kedd, 07:21
Fotó: Napi.hu

Az Európai Unió tagállamai közül elsőként Magyarországon indult el 2009-ben az uniós forrásokból finanszírozott kockázatitőke-program, a Jeremie. Az ennek köszönhetően felálló kockázatitőke-alapok 2010 második felében kezdték meg befektetési tevékenységüket. Az azóta eltelt időszakban összesen 4 Jeremie-program indult, ezekben összesen 90 milliárd forintnyi összeget kaptak a befektetési alapok az uniótól. Így, mivel 30 százalék önrészt is bele kell tenniük az alapoknak, összesen mintegy 130 milliárd forintnyi támogatás állt rendelkezésre ezen időszak alatt.

Az első határidő szerint az alapoknak tavaly év végéig kellett volna kipörgetniük a rendelkezésükre álló pénzt, ám ezt végül május végéig, azaz máig meghosszabbították. A Napi.hu most arra volt kíváncsi, hogy a szakma hogyan látja az eddig eltelt időszakot, így ugyanazt a négy kérdést küldtük el Zsembery Leventének, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület vezetőjének, Oszkó Péternek, az OXO Labs tulajdonosának, vezetőjének, volt pénzügyminiszternek, Turcsán Tamásnak, a The Connect East Inccubator alapítójának, szakmai vezetőjének, Varga Gábornak, a Technopolis Innovation Center és Böszörményi-Nagy Gergelynek, a Design Terminál vezetőjének.

Mekkora szükség volt a Jeremie-programra?

Zsembery Levente: Nagyon nagy. Az innováció struktúrája átalakult a világban, a nagyvállalatok helyett egyre nagyobb mértékben a kkv-khoz helyeződik át. Az az ország, amelyik innovációs képességét meg szeretné tartani, sőt fejleszteni akarja, a startup finanszírozást a fókuszba kell, hogy helyezze. A trendekkel tehát az az ország tud lépést tartani, ahol az innovatív kkv-k finanszírozása megoldott. Bár a hazai innováció sajnos ma nem tartozik még a világ élvonalába, de Jeremie nélkül már komolyabb leszakadásban lennénk.

Oszkó Péter: Nélküle nem lett volna esély a hazai startup szektor elmúlt hat évben tapasztalt virágzására, és arra, hogy a magyar gazdaság legalább egy szűk szegmense dinamikus növekedéssel lépjen ki a globális pénzügyi válság éveiből.

Turcsán Tamás: A Jeremie program, annak ellenére, hogy nem startupoknak kínált dedikált pénzről beszélünk, megmozdította a hazai befektetői szférát. A korai fázisú finanszírozás problémáit nem oldotta meg, de mégis erősítette a hazai startup ökoszisztéma fejlődését. A megcélzott célok töredéke sem valósult meg, igazi nagy sikert, áttörést nem hozott, de egy olyan nem hagyományos területen, mint a kockázati tőke igazán komoly fejlődést hozott. A befektetések többsége sajnos legtöbbször nem olyan területre került, ahol az nagy fejlődést hozott volna, de egyes alapok kifejezetten innovatív projektekbe fektettek.

Varga Gábor: Nagy szükség volt rá. A program beindulása előtt csak korlátozottan álltak rendelkezésre források korai fázisban lévő vállalkozások finanszírozásához.

Ezért nincs Európában Szilícium-völgy
Böszörményi-Nagy Gergely általánosságban válaszolt a kérdéseinkre. Mint írta, "a hazai Jeremie-program csak a felszínen mondható sikeresnek, a rosszul összerakott konstrukcióknak köszönhetően valójában távolról sem váltotta meg a startup-ökoszisztémát. A vállalkozásfejlesztés területén az Európai Unió általános jellemzője az intézményi pénzbőség és a bürokratikus rugalmatlanság furcsa kettőse. Nem véletlen, hogy Európában máig nincs Szilícium-völgy."

Mit tart a program legnagyobb sikerének?

Zsembery Levente: Több ilyen is van. Egyrészt azt, hogy közel 300 cég tőkét kaphatott, hogy sok innovatív ötlet megvalósítására végre idehaza is sor kerülhet, nemcsak külföldön. Másodsorban pedig azt, hogy ez a vállalatfinanszírozási szemlélet és know-how idehaza is elterjedhetett, hogy kialakult a vállalkozóknak egy olyan köre, aki érti és beszéli ezt a nyelvet. Harmadrészt pedig azt, hogy sok remek szakembert itthon tudtunk tartani, meg tudtunk győzni, hogy ha ugyanolyan teljesítményt nyújt, innen is képes lehet boldogulni.

Oszkó Péter: A legnagyobb sikere, hogy egy óriási, mesterséges, tőkebefektetés formájú adrenalin injekcióval életet lehelt a hazai induló technológiai vállalkozások világába, még akkor is, ha aztán a finanszírozásukat, növekedésüket nem is mindenben tudta támogatni.

Turcsán Tamás: A szemléletformálás mindenképpen fontos eredmény.

Varga Gábor: Azt, hogy a projektek finanszírozhatóságának reményét nyújtotta széles körben. Ez beindította a fejlesztésre nyitott kreatív, alkotó gondolkodást, amely az évek során egyre színvonalasabb vállalkozások elindítását eredményezték.

Ha kettő dolgon változtathatna a Jeremie-programban, akkor mi lenne az?

Zsembery Levente: A HVCA tavaly júniusban egy javaslatcsomaggal állt elő, abban szerepelnek a legfontosabb pontok. Amennyiben kettőt kellene kiemelnem, nagy bajban lennék, de talán a két legfontosabb közül az egyik, hogy meg kellene szűntetni azt, hogy Budapest és Pest megye nem finanszírozható területek. Ennek az oka az EU-s források címkézésében rejlik, de sem üzletileg, sem gazdaságfejlesztési szempontból nem ésszerű. A másik, hogy rossz az a gyakorlat, hogy a portfólió-társaság nem lehet öt évnél idősebb. Sehol sincsen előírva, hogy az isteni szikrának az alapítástól számított első öt évben kellene kipattannia a vállalkozó fejéből. Ha az ötletre külön cég létesül, a vállalkozó figyelme megoszlik, a társaság hatékonysága romlik.

Oszkó Péter: A programnak célja kellene, hogy legyen nemcsak az induló vállalkozások növekedési esélyeinek támogatása, hanem a befektetői szakma, az alapkezelői iparág kialakulásának segítése is. Ezt a jelenlegi program egyelőre jelentősen torzítja, nem választja kellően szét a magánbefektetők és a befektetéseket kezelő alapkezelők körét, szervezetét és személyeit, így akadályozza, hogy önálló, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes alapkezelői szakma alakuljon ki. Szintén nem képes a program tartósan a piacon tartani magánbefektetőket, a piacon aktív magánbefektetők jelentős része csak Jeremie-pénzek mellett folytat befektetési tevékenységet, anélkül lényegében nincs is befektetési ambíciója. Ezzel szemben a programnak azt kellene biztosítani, hogy a minőségi alapkezelői infrastruktúra akár Jeremie-támogatás nélkül is képes legyen befektetőket vonzani a hazai piacra.

Turcsán Tamás: Komplex rendszer felépítése nélkül a program nem támogatta a teljes invesztíciós ciklust. Az alapoktól, egy kivétellel, seed jellegű befektetéseket nem lehetett kapni. A dedikált seed alapok pénzét (8 milliárd) kifejezetten a seed projektekre kellett volna költeni, de a négy közül legalább két ilyen alap gyakorlatilag sosem fektetett startupokba. Inkubáció nélkül az egész rendszer működése attól függött, hogy az alapkezelők milyen nemzetközi háttérrel rendelkeztek. Ennek hiányában azonban az exitek száma nem véletlen, hogy ilyen alacsony lett.

Varga Gábor: A magvető alapok forrásainak felhasználásánál fontosnak tartanám minden alap számára egy hazai akcelerátorral való szoros együttműködést. Az akcelerátorral együttműködve megvalósítható a nemzetközi tapasztalatokra és tudásra épülő termékfejlesztésben és piacra vitelében való aktív segítség, illetve nemzetközi kapcsolatrendszerekhez való hozzáférés, melynek döntő jelentősége lehet már a vállalkozások korai fázisában is. A másik fontos pont, hogy a közép-magyarországi régióban működő vállalkozások számára is lehetővé kell tenni a finanszírozáshoz való hozzáférést.

Van-e szükség a jövőben hasonló programra?

Zsembery Levente: Igen, nagyon nagy. A Jeremie-nek köszönhetően elindult valami. Ha ezt nem folytatjuk, elsorvadhat, elhal, külföldre költözik. Ráadásul a folytatáshoz minden a rendelkezésre áll. Még ha Brüsszel egy centet sem adna a programba, akkor is folytatni kellene, hiszen a program nemzetgazdasági hatása a költségén messze túlmutató lehet. De szerencsére az EU is a program folytatását szeretné, a hazai programfelelősök is a folytatás szándékáról nyilatkoztak, így bízunk benne, hogy a hazai döntéshozatali folyamatban sem akad el az ügy. A kockázati tőke iparág hazai képviselői eddig is szívesen álltak rendelkezésre, ezután is bármikor készek vagyunk részt venni az új program kitalálásában, a szabályok ésszerű finomhangolásában.

Oszkó Péter: Van, de csakis úgy, hogy a robbanásszerű ökoszisztéma fejlesztés után az állami szerepvállalás már ne torzítsa a piacot és ne akadályozza a piaci szereplők aktivitását. Tehát a jövőben olyan programra lenne szükség, amelyek pénzügyi ösztönzőiből minden piaci szereplő, minden aktív befektető részesülhet és a program nem torzítja a versenyt, illetve nem akadályozza a piac fejlődését azzal, hogy egyes, bármilyen folyamatban is kiválasztott piaci szereplőket aránytalanul előnyösebb helyzetbe hoz más hasonló, vagy tevékenységét tekintve akár azonos kvalitású szereplőkkel szemben is.

Turcsán Tamás: Ilyen programra szerintem szükség van, olyan módon, hogyha átvesszük a nemzetközi gyakorlatokat, felállnak a hazai inkubátorok, a kockázati tőkések kockázatvállalási kedve megnövekszik, az alapok nem passzívan várják a projektek megszületését, hanem invesztálnak az utánpótlásképzésbe, inkubációba. Az új alapoknak üzleti alapon, de versenyképes feltételekkel kell finanszírozni a cégeket, azok nemzetközi piacra lépését minden erővel támogatniuk kell. Ezt nem lehet adhoc egymástól szeparált pályázatokkal megvalósítani, a nemzetközi gyakorlatok megismerésével, a projektek versenyképességének maximalizálásával és a hazai ökoszisztéma minden elemének a fejlesztésével lehet majd egy ilyen programot sikeresen futtatni. Jó példa erre az osztrák Global Incubator Network.

Varga Gábor: Igen van, amennyiben a magvető alapok finanszírozási tevékenységében aktívan részt tudnak vállalni az akcelerátorok. Azok a vállalkozások, melyek egy ilyen együttműködésre alapuló program keretében jutnak forráshoz, nagyobb eséllyel tudnak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat fejleszteni, melyekre valóban van nemzetközi szinten is kereslet. Ez pedig létfontosságú, mert versenyhelyzetben csak azok fognak tudni talpon maradni, akik megfelelő termékekkel és megfelelően felépített céges háttérrel rendelkeznek. Ehhez pedig pénzen kívül segítséget is biztosítani kell különösen a kezdő vállalkozásoknak. A növekedési alapokra szintén szükség van. Jó volna, ha a magvető befektetéseket követhetnék a növekedési alapokból való befektetések. Talán megfontolandó az is, hogy a magvető befektetésekkel rendelkező, növekedési fázisba érkező cégek akár bizonyos mértékű prioritással is rendelkezhetnének a növekedési alapoknál más projektekkel szemben.

HOZZÁSZÓLÁSOK