Elszállnak a bérek? - aggódik az MNB

A versenyszféra bérei az alacsonyabb inflációhoz való átmeneti alkalmazkodás után elszállni látszanak, s ez komoly bizonytalansági tényezőt jelent. A legújabb jegybanki inflációs jelentés is bővebben taglalta a bérinflációt.
NAPI Online, 2006. november 22. szerda, 09:37
Fotó:


A monetáris tanács (MT) szerint az infláció jövőbeli alakulása szempontjából kedvezőtlen, hogy az elmúlt hónapokban a versenyszférában a bruttó átlagkereset növekedése gyorsult. A jegybank középtávú inflációs célját akkor tudja a legkisebb növekedési áldozat mellett elérni, ha a versenyszféra béremelései a következő hónapokban nem szakadnak el a reálgazdasági folyamatok, valamint az alacsony inflációhoz való visszatérés által indokolt ütemtől. Az alappályában a jegybank azzal számol, hogy 2007-2008-ban a versenyszférában a bérdinamika enyhén csökken, ám e folyamat a korábbi várakozásaiknál némileg magasabb, 8 százalékot meghaladó szintről kezdődik.

Az infláció jövőbeli alakulása szempontjából negatív meglepetést jelent, hogy a versenyszféra bruttó átlagkeresete idén júliusban és augusztusban gyorsan nőtt - állapítja meg az inflációs jelentés. Bár ebben jelentős szerepe volt a rendszeres tételnek nem tekinthető prémiumkifizetéseknek, valamint annak, hogy a versenyszféra számos ágazatában a kormányzati adóintézkedések miatt bizonyos kifizetéseket előrehoztak, az ezek hatásával korrigált bérdinamika is erőteljesebb a korábban vártnál. Emelkedő tendenciát tükröz a rendszeres kifizetések alakulása is.

A versenyszférában a bruttó átlagkeresetek éves növekedési üteme augusztusban 11,6 százalék, míg a rendszeres bérkifizetéseké 8,2 százalék volt, mindez a versenyszférában érvényesülő bérinflációs nyomás erősödésére utal. Az MNB az új adatok tükrében arra számít, hogy a béralakulás a korábban vártnál "ragadósabb", visszatekintőbb lehet. Így az augusztusinál valamivel magasabb bruttó bérnövekedésre számít a jegybank a versenyszektorban, ami tovább növeli a költségoldali inflációs nyomást. Ugyancsak bizonytalanságot jelent a fogyasztási és bérdinamikát visszafogó költségvetési intézkedéseket övező megvalósíthatósági kockázat.

A feldolgozóiparban a magasabb nominális bérek nem jelentenek inflációs nyomást. A termelékenység erőteljes növekedése miatt a fajlagos munkaköltségek idén csökkennek, és ezt követően is csak szerény mértékben növekedhetnek 2008-ig. A következő két évben a termelékenység emelkedéséhez a dinamikusan növekvő hozzáadott érték és a szektorban foglalkoztatottak számának folyamatos, enyhe csökkenése egyaránt hozzájárul. A piaci szolgáltatások esetében azonban a fajlagos munkaköltségek tartósan magas ütemben növekednek, és inflációs nyomáshoz vezetnek - vélik a jegybank szakértői.

HOZZÁSZÓLÁSOK