A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Versenyt futnak az idővel a termelők, ha a kánikula alatt menteni szeretnék a terményeiket. A legnagyobb bajban az öntözési lehetőséggel nem rendelkező kertészetek vannak, mivel a tavaszi fagytól megtizedelt gyümölcsösökben vízpótlás híján nemcsak hogy megindult a kényszerérés, de sok helyen már aszalódik a termés. Épp ezért gőzerővel folyik a szüret, amit viszont a munkavédelmi intézkedések ellenére is lassít a meleg. A tavaszi fagy miatt az átlagos évi 30-40 ezer tonnás terméshez képest most mindössze 8-9 ezer tonna körül alakulhat a hazai kajszitermés − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács csonthéjasbizottságának vezetője.

Kapcsolódó

A hőség miatt kényszerérésben lévő, a szokásoshoz képest kisebb és gyengébben fejlett termést várhatóan a szokásosnál jóval korábban, legkésőbb tíz napon belül már be is takaríthatják. Az eddigi hátrányokat legfeljebb az ültetvények mindössze 8-10 százalékát kitevő öntözött területeken tudták ellensúlyozni. Kajsziból és őszibarackból egyébként kimondottan nagy az árualap az unióban, ami egyúttal nyomott árakat hozhat a belpiacokra. A hazai feldolgozóipar nem képes magas árakkal kompenzálni a hazai terméskiesést. A termelők szerint viszonylag elfogadható árakat a pálinkafőzdék adnak a kajsziért − kilogrammonként 180−190 forintot.

Az őszibarack is hamarabb érik a szokásosnál. A termelői árak a frisspiaci gyümölcs esetében kilogrammonként 200 forint körül alakulnak, míg az ipari felvásárlási árak most formálódnak. A forróság miatt gyakorlatilag megfő a fán a gyümölcs, és legfeljebb velőnek lehet értékesíteni, alacsonyabb árért − mondta Szakács Roland, a tiszadobi Mikef Kft. vezetője. Ezért aki tudja, öntözi az ültetvényeket, illetve mielőbb leszedeti és szükség esetén tárolja. Ez pedig további áremelkedéshez vezet majd a jobb minőségű , illetve a friss piacra szánt gyümölcsnél. Szerinte egyébként minden gyümölcsre − meggyre, cseresznyére, ribizlire, illetve nyári almára is − van feldolgozóipari kereslet, legfeljebb a minőséggel lehetnek gondok.

A legnagyobb problémának azt tartja Szabó, hogy a kedvező vízügyi adottságok ellenére sem tudják a mezőgazdasági termelők kihasználni az öntözési lehetőségeket. A nemrég elkészült aszálystratégia legnagyobb hibája pedig szerinte az, hogy egyszerre tartalmazza a rétegvizek használatának tiltását, az öntözés fontosságát, illetve a bővítés támogatását. A stratégia kizárólag a természetes folyóvizekre alapoz.