Kihívásokat hoznak a megújulók Magyarországon, de ez a legjobb üzlet mindenkinek

Megfizethető árszintet garantálni, az ellátásbiztonság fenntartása mellett, valamint követni kell a klímapolitikai célokat is - mondta el Biczók András, a Mavir Zrt. vezérigazgatója a Napi.hu és a Lounge Communication közös szervezésű Hungarian Energy Investors Forum 2020 nevű online konferenciáján. A hálózatfejlesztést és a hálózatkezelést a megújulók minél nagyobb arányú szerepvállalása határozza meg, miközben a hagyományos erőművek tartalékkapacitására is egyre nagyobb igény van. A szakértő szerint kulcskérdés, hogy minél kisebb látenciájú vezérlőrendszerek, európai integráció mellett tudják kiszolgálni az igényeket és kiegyenlíteni a rendszereket. Molnár Gábor, a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője úgy látja, hogy a finanszírozás esetén különösen fontos az alacsony kamatkörnyezet, valamint az, hogy a kiegyenlítő energia ára hogyan változik. Az viszont biztos, hogy a terület befektetései mindenki számára előnyös üzletet jelentenek.
Szabó Dániel, 2020. szeptember 16. szerda, 11:07
Fotó: Getty Images

"A Mavir feladatainak egyik legfontosabb eleme a hálózati csatlakozások kezelése, amelynek szerves része a hálózatfejlesztés. Utóbbinál módszertani átalakításokra is szükség van, mert nagy igény van a hálózati megjelenésre, évi 1500 megawatt napelemre érkezhet kérelem, ami 100-150 csatlakozást jelent. Ezeket egyesével kell megvizsgálni, elemezni. Csak az informatikai infrastruktúra alkalmazkodása ehhez 100 munkaórát jelent alkalmanként" - kezdte felsorolását Biczók a rájuk nehezedő legnagyobb kihívások kapcsán.

A PV-kapacitás (vagyis a fotovolatikus erőművek termelése - a szerk.) néha már, mint ahogy az a tavasszal is látszott egy paksi teljesítményt adott le a rendszernek, viszont az időjárási körülmények miatt időszakosan kiegyenlítetlenül. A szakember szerint pont itt lesz fontos szerepe az informatikai hálózatfejlesztésnek, ugyanis ezt egyre rövidebb időben kell kezelni. Fontos, hogy a PV-k által nem lefedhető tartalékigényeket is ki tudja szolgálni a hálózatirányító. Szerinte az európai piacintegráció ennek egy fontos eleme, mert az uniós logika is azt diktálja, hogy a tagországok közösen valósítsák ezt meg.

A Mavirnál úgy látják, hogy pont a nem egyenletes betáplálás miatt van szükség tartalékkapacitásokra, ezért tartják szükségesnek új, nagy erőművi szereplők megjelenését is. Az időjárásfüggő áramtermelőknél az informatikai rendszereknek úgy kell reagálniuk, hogy a lehető leggyorsabban szolgálhassák ki a hálózati igényeket, valamint vezényeljék a szűkös időkerettel zajló tőzsdei kereskedést is. A komplexitási szintje ennek a rendszernek folyamatosan nő, a mostani szint egy év alatt másfélszer bonyolultabb lehet a felméréseik szerint.

"Versengő beruházásokról van szó, ezért különösen nagy kihívás, hogy a TSO és a DSO rendszereket össze kell hangolni, de a piaci szereplőkről kértünk javaslatokat" - tette hozzá a szakértő. Biczók szerint közös érdek, hogy egységes rendszert tudjanak kidolgozni a hálózati csatlakozásokhoz, mert közösen kell ezeknek megfelelni, élhető, kiszámítható alkalmazási mód kell majd.

Biczók András
Napi.hu

A legjelentősebb piaci kihívást az jelenti, hogy a PV-ket be tudják vonni a megfelelő módon az áramtermelésbe a lehető legköltséghatékonyabb módon. Szükséges a korlátozások kivezetése a területen, de nem azonnal, hanem folyamatosan - magyarázta a kihívásokat Biczók András, aki szerint így válhat egységessé az integráció.

Nagyon komoly beruházási programok előtt áll az iparág maga is, kihívás az energiapolitika számára, hogy a tarifa alapú finanszírozást kidolgozza, valamint pályázati forrásokat találjon a területnek.

Lefelé tartó bekerülési költségek, növekvő beruházási kedv

Az EU-ban a 2010-es évek eleje óta a megújulók adják a kapacitás növekedést, először a szélenergia éves telepítése ugrott meg, majd az évtized végére a naperőműveknél váltak intenzívebbé a beruházások - adott gyors helyzetképet a piacról Molnár Gábor, a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője, a Kabai Solar Park ügyvezetője. Példát is említett a gyors növekedésre: volt olyan év, amikor csak Olaszországban közel 10 GW kapacitást kapcsoltak a hálózatra, ami egészen elképesztő mérték.

A forradalmat leginkább az hajtja, hogy egyre olcsóbb a technológia, tehát a panelek és a turbinák felszerelése. Támogatja még a megújulók térnyerését, hogy olcsó a finanszírozás az alacsony kamatkörnyezet miatt, miközben a szabályozói döntések, a különböző támogatási rendszerek is népszerűbbé teszi ezeket a megoldásokat.

"Az új beruházásoknál már látszik, hogy nőnek a projektméretek a naperőműveknél, egyre jobb helyszíneket választanak. A méretek növekedése miatt az összköltségek is alacsonyabbak" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a naperőműveknél ez a tudatosabb helyszínválasztásnál is látszik. A turbinák esetében pedig az látszik, hogy egyszerűbb ezek méretét megnövelni, mint a számosságukat - míg két évtizede a 2 MW teljesítményű tornyok számítottak a legnagyobbnak, addig mostanra ez már 13-15 MW kapacitású, az Eiffel-toronynál is nagyobb méretű erőművek felé tolódik a piac.

A méretek megugrása viszont logisztikai kihívást is jelent, ami részben megalapozza, hogy a tengeri - offshore - erőművek építése felé tolódik a piac, ahol a szállítási feladatok és a helyigény sem jelentenek akkora kihívást - ismertette a szektor változásait és rendjeit Molnár Gábor.

A kulcskérdés a megújulók terjedésében a finanszírozás: már 6 százalékos súlyozott tőkeköltség esetén a finanszírozási költség aránya a teljes költségbázisban közel egyharmad a projekt életciklusára vetítve. Itt jelentkezik pozitívumként is, hogy tartósan alacsony kamatkörnyezetben történhessenek a beruházások, ami a középtávú jövedelmezőséget is javítja.

Nem lehet minden házban naperőmű - még

A növekedés további korlátainál azt emelte ki, hogy nem növelhető a kapacitás tovább úgy, hogy a rendszer további elemeihez ne nyúlnának hozzá. Molnár Gábor szerint az időjárási változások mellé mindig kellenek kiegyenlítő tartalékok, viszont ez egy nagyon nehezen kalkulálható plusz költség. "Sokkal nehezebb válaszolni erre a kérdésre, mint arra, hogy mennyiért tudunk építeni egy új naperőművet mondjuk 2023-ban" - hozott példát a problémára a MET szakértője.

"A kiegyenlítő energia árának kockázatát jól mutatja, hogy mint olyan szereplők, akik a kiegyenlítő energia kínálatában is részt veszünk, azt látjuk, hogy úgy emelkedik az ár, ahogy egyre több naperőművi kapacitás megjelenik a hálózaton" - részletezte a nehézségeket a megújulók piacán. Az áprilisi naperőművi rekord napján például volt egymást követő három olyan óra is, amikor a betáplált energia már a tőzsdei árakat is negatív sávban tartotta. Itt jelentkezik, hogy mennyire fontos is a kiegyenlítés és a megtermelt áram tárolásának kérdése.

Azt gondolom, hogy a megújuló energiába való befektetés azon kevés ügy közé tartozik, ami mindenki számára előnyös üzletet jelent, hiszen egyszerre jövedelmező, patrióta és etikus - foglalta össze a környezeti adottságokat Molnár Gábor. Szerinte ezt jól mutatja, hogy rengeteg kkv jelent meg a piacon, sokan pedig nemzetközileg is sikeressé tudnak válni. A területen végrehajtott beruházások pedig a környezettudatosságon keresztül a társadalom egyre szélesebb rétegeiben válik fontossá.

HOZZÁSZÓLÁSOK