Az energiatárolás hódítása elől el kell takarítani az akadályokat

A villamosenergia szektorban zajló, egyre dinamikusabb átalakulási folyamatban az energiatároló rendszerek és a mikrogridek válnak főszereplőkké, de a szabályozás egyelőre "hűti a kedélyeket". A gázüzemű erőművek viszont még sokáig velünk maradhatnak - derült ki a Napi.hu és a Lounge Communication közös szervezésű konferenciájának második blokkjában.
Szabó M. István, 2020. szeptember 16. szerda, 15:57
Fotó: cleantechnica.com

Paradigmaváltásban vagyunk, a jelenleg ismert, klasszikus hálózati rendszer át fog alakulni. De hogy pontosan hol és hogyan, az a piaci szereplőket is nagyon érdekli - kezdte előadását Erdei Gábor, az ABB Power Grids digitalizációs vezetője.

A Hungarian Energy Investors Forum 2020 néven meghirdetett online konferencia második blokkját megnyitó előadás az energiatárolás, hálózatfejlesztés és beruházási kényszerek a magyarországi villamosenergia-szektorban címet viselték.

Az előadásában a szakember az átalakulási kényszert a napelemes rendszerek drasztikus és gyorsuló ütemű elterjedésére vezette vissza. Ebből vezette le azt a problémát is, hogy az e-mobilitás, az otthon töltendő elektromos autók térhódításával miért lesz szükség már az áramhálózatokra is másként tekinteni, mint eddig.

iea.org

A tradicionális hálózat elemei egyértelműek: vannak termelők, amelyek termékét a fogyasztók a hálózaton keresztül veszik meg. De ha egy elektromos autót rákötünk a hálózatra, akkor az működhet termelőként is, fogyasztóként is, - erre már vannak üzleti modellek -, és ez a hálózatok működtetésének komplexitását növeli - mondta Erdei Gábor. Ebben az átalakulási folyamatban az energiatároló-rendszerek és a mikrogridek válnak az egyik legfőbb szereplőkké, mind technológiai, mind beruházási-fejlesztési értelmében.

Erdei Gábor, az ABB Power Grids digitalizációs vezetője (Hungarian Energy Investors Forum 2020)

A mikrogridek ugyanis a kis kiterjedésű területek, kistérségek, városrészek megoldása lesz az energiaellátás biztosítására, mivel e kis "hurkok" a vezérlő rendszerüknek köszönhetően egy körbe tudják bevonni a megújuló energiás termelőket, az energiatárolókat, a hagyományos erőműveket, a lakóterületek fogyasztóit, az ipari üzemeket stb. és ezek akár önálló rendszerben történő üzemeltetését tudják biztosítani. Mi abban hiszünk, hogy ezek a mikrogridek a lakossági és az ipari területek energiaellátásának a jövőbeni biztosítékai - mondta Erdei Zsolt, és két példát is hozott ennek bizonyítására.

Az egyik, amivel az energiatárolós-mikrogrides rendszerek kialakulását valószínűsíti, abból az egyszerű üzleti szituációból vezethető le, hogy ha egy ipari, gyártó cég számára az üzletileg kifejezett értéken nagyobb veszteséget okoz, ha a villamos energia hálózaton egy apró áramkimaradás miatt néhány órára leáll, mint ha saját áthidaló megoldást telepít az üzembe, akkor utóbbit fogja választani.

Ugyanez a végeredmény abban az esetben is, ha egy félreeső kistelepülésen a tetőre kerülő napelemek és az így megugró termelés-fogyasztás miatt hálózatot kellene fejleszteni. Klasszikus esetben ez horribilis hálózatfejlesztési díjat generálna, amit egyszerűbb és olcsóbb lesz mikrogridként kezelve és fejlesztve "helyben" megoldani. Jelenleg elég lehet ugyan egyetlen transzformátor is egy városrész hálózati ellátására, de ha elterjednek a villanyautók, akkor az ABB számításai szerint ez két-háromszoros hálózati kapacitást igényel majd - ugyanott. Vagyis: végeredményben minden, ma már meglévő energetikai infrastruktúrát fejleszteni kell majd. Az ABB mérnöke hozzátette: azt, hogy hova kellene beépíteni például kapacitásmegosztó e-tározót a rendszerekbe, csak további vizsgálatok tudják kijelölni.

A komplexitást mi is hasonlóan látjuk a délelőtti előadásokban elhangzókhoz - magyarázta Erdei Gábor. Ők is úgy látják az ABB-nél, hogy a komplexitás tovább fog nőni. Elég, ha csak a városi közösségi közlekedésben megjelennek az e-buszok, melyek miatt - a működésükhöz szükséges jelentős áramfelvételek okán is - biztosan szükség lesz megbarátkozni az energiatárolói rendszerekkel.

Ugyanez a végeredmény abban a folyamatban is, ami a megújuló energiatermelő rendszerek hálózatra csatlakoztatásából következik. Erdei szerint azonban azt is látni kell, hogy jelenleg a szabályozás az, ami nem teszi lehetővé az energiatároló rendszerek tömeges elterjedését, ezért szerinte az akadályok felszámolása érdekében iparági, ágazati összefogásra van szükség.

Az üzemeltetési célok mentén érdemes végiggondolni az energiatároló beépítését, mert az energiatárolás nem nagy mennyiségű energia eltárolására szolgál, hanem inkább egyfajta célszerszám. Olyan például ami a zökkenőmentes átállást tudja biztosítani, vagy amivel a hálózati frekvenciatartást vagy a csúcskapacitás-kezelést, az elosztásterhelés kiegyenlítését lehet biztosítani, avagy - a háztetőre szerelt napelemes rendszerrel kombinálva - olyan, aminek elsősorban a család e-autózásának ingyenessé tétele a feladata.

Végig kell gondolni, hogy mire akarjuk használni, és annak megfelelő célszerszámot kell az adott helyre beépíteni - magyarázta Erdei Gábor. Üzletileg jelenleg a megújuló energiák integrálásánál van létjogosultsága. A következő években el tud kezdődni a terjeszkedés és a volumentelepítés is - ha a szabályozás a meglévő akadályokat elhárítja az útjából.

Megvolt a visszapattanás

Ugyancsak a szabályozás változási kényszeréről beszélt Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke, aki az energiakereskedelem és energiaszolgáltatás kérdéseit vázolta előadásában. Az elnök szerint a Covid-19 hatása ugyan érezhető volt az áramszektorban, de az április-május-júniusi keresletcsökkenés után júliustól már hasonló adatokat láttak, mint tavaly ilyenkor.

A tavaszi karanténhelyzet energetikai hatásait tárgyaló adatok között a járműgyártás sokkolóan nagy zuhanása a leginkább feltűnő, az a felére esett vissza. Ugyanakkor ez áramkeresletben csak tízszázalékos visszaesést mutat, mivel a járműgyártás alapvetően nem túlzottan villamosenergia függő tevékenység.

Rövid távon az ipari kereslet helyreállt, de Felsmann szerint a koronavírus-járvány hatása és pillanatnyi állapota gyorsan megváltoztathatja a képet. Olyan mértékű összefüggés van a globális és a hazai rendszer között, ami jelenleg semmit nem garantál - azt, hogy a visszapattanás és visszarendeződés tartós lesz.

A gázpiacon stabil 3 milliárd köbméter körüli fogyasztást produkált a lakosság, az ipari szegmens fogyasztása viszont - a kedvező gázárak miatt - 4,7 milliárd köbméterre nőtt, leginkább annak köszönhetően, hogy több gázerőmű is bekapcsolódott a termelésbe. A gáztárolás és a gázimport kérdése viszont azért érdekes, mert az elmaradt orosz-ukrán gázkrízis hatására jelentős kilengés történt a korábbi évekhez képest (a sok betárolás, illetve az import irányának ukránból főként osztrákká és szlovákká változásából eredően), de az infrastruktúra jól kezelte a helyzetet.

Felsmann szerint az utóbbi időszak legnagyobb hatású akciója azonban az Innovációs és Technológiai Minisztérium terve volt, amely szerint 2021-től energiahatékonysági kötelezettségi tervet vezetne be. Erről éles viták zajlottak az iparági és az államigazgatási aktorok között, a szövetségi elnök szerint ennek eredőjeként esély van ősszel egy olyan csomag parlament elé kerülésének, ami vállalható lesz az iparág számára is.

Mi várható 2020-ra? A prezentáció egyik táblája tételesen összefoglalta:

Az energiakereskedők szövetségi elnöke a konferencia befejező részében egy panelbeszélgetésben vett részt, amelyben Holoda Attila, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója és Istvánffy György, a HUPX Zrt. piacfejlesztési vezetője vettek még részt. Ebben Holoda Attila előbb a Covid-19 hatásait taglaló Felsmann-gondolatmenetet kiegészítve arra hívta fel a figyelmet, hogy tavasszal az ipari visszaesés drasztikus volt, a lakossági viszont nem. Ez utóbbinak szerinte az is az oka, hogy a magyar lakossági fogyasztó még messze áll az energiatakarékosságtól, "mivel az adatok szerint pont annyi villamosenergiát fogyaszt amikor állandóan otthon van, mint amikor munkában".

Holoda szerint a magyar gázrendszer nem a hálózat csapdájában van, mert mostanra jutott el Magyarország oda, hogy már nem csak forrás, hanem útvonal-diverzifikációt is a magáénak mondhat. Az energetikai szakértő szerint ezt 2011-ben célozta meg az ország, és bár más volt akkor a célja, a néhány hete bejelentett első LNG-kapacitáslekötés valóban azt mutatja, hogy az útvonal és a forrás választási lehetősége is megteremtődött.

Ettől még az orosz gáz dominanciája nem fog eltűnni Európából, de az mindenképpen örvendetes, hogy van alternatíva - tette hozzá Holoda Attila.

Felsmann Balázs ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a globalizálódó európai gázpiacon ez az eszközkészlet azt is lehetővé teszi, hogy a magyarországi székhelyű földgázkereskedők mostantól kikacsintgathassanak majd a magyar piacról, így a magyar gázszektor "elkezd majd nem végponti rendszerként működni" - magyarázta.

Ez a diverzifikáció jelenti az összekötő kapcsot az energiatőzsdével (HUPX) is, mert feltették azt a kérdést, hogy mi várható, ha végre elkészül majd a szlovák-magyar hálózati határkeresztező bővítés. Istvánffy György azzal kezdte a válaszát, hogy mostanra a HUPX ellátásbiztonsági szempontjából is tényezővé vált, mivel a régióban "a miénk vált a leglikvidebb tőzsdévé az elmúlt hónapokban - így a legjelentősebb térségi áramtőzsdévé váltunk" - magyarázta.

Ha lesz új határkeresztező kapacitás, amire régóta vár a piac, Istvánffy György elsődleges hatásként azt várja, hogy kiegyenlítődik majd a magyar-szlovák ár. Ez azt jelenti, hogy, nálunk várhatóan valamelyest csökkenni fognak az árak - a szlovák oldalon pedig drágulni. De hogy milyen mértékben, azt nehéz lenne előre megjósolni is, mert eközben az árampiaci változások máshol is mennek tovább" - mondta a HUPX piacfejlesztési vezetője. Ez utóbbinak pedig az is biztosan a következménye lesz, hogy nagyobb mennyiségű villamos energia tud majd Németország felől Magyarország irányába haladni - amitől és újabb árcsökkentő hatást várok.

A villamos energia hálózatra váró legnagyobb kihívásnak a fórum szereplői egyhangúlag az energiatárolást szavazták meg. A konferencia korábbi előadásain elhangzó tételeket kiegészítve Holoda Attila azt mondta, hogy "a tárolás logikája is át fog alakulni, de amíg az akkumulátortelepek nem lesznek elég nagy kapacitásúak, maradnak a gázerőművek, mert jelenleg ezek a hálózati szinten és méretben is megfelelő méretű, rugalmasan reagáló hálózati elemek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

V0LE, 2020.09.17 22:20

@gondolkoggyunk: "Ha energia tárolással sok pénzt lehetne keresni, akkor megjelenne a piacon a hatalmas energia tároló kapacitás és most nem kellene siránkozni, hogy 2020-ban miért vagyunk rákényszerülve gáz vagy atom erő,művek építésére."

Neha tenyleg gondolkodhatnal, de eleg lenne az is ha tajekozodnal, ugynais amit te hianyolsz az mar evek ota jelen van a piacon. Tesla, GE es egyeb nagy cegek evek ota epitenek ipari meretu energiatarolo rendszereket. Csak ausztraliaban 2.5 GWh korul jarnak mar, a gazeromuvek meg szepen allnak le, mennek csodbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2020.09.17 21:42

@munkas11: +1

A Szaharához még annyit, hogy rohadt messze van a fizetőképes piacoktól (Európa), és mire idehoznák, a létesítési költségek és a veszteségek miatt már teljes bukta. Nincs ingyen ebéd.

Egyébként a solar energy 450x, a szélenergia pedig 700x nagyobb területet igényel, mintha ugyanazt az energiát földgáz kutakból nyerjük. Hahaha. Jó lesz felébredni a green álomból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

munkas11, 2020.09.17 20:57

@gondolkoggyunk:
Paksi Atomerőmű mellett tavaly adtak át egy napelemparkot, ami évi 22,2 GWh villanyt képes termelni és 9 Mrd Ft-ba került. Paks 2 ennek legalább 800 szorosát fogja termelni és 4000 Mrd Ft-ba kerül. Szóval, ha csak ezt nézzük a napelem kb. kétszer annyiba kerül, mint az atom.
(A valóság ennél bonyolultabb, mert a naperőmű élettartama 25, az atomerőműé 60 év, a naperőművet fajlagosan gyakrabban kell karbantartani, de az atomot drágább üzemeltetni stb. Viszont ezek összesítve csak még jobban az atom javára billentik a mérleget).
A nagyobb baj viszont, hogy annak a Paks melletti napelemparknak 51 ha a területe. Ha annyi villanyt akarunk vele termelni, mint amennyit az atomerőmű, akkor az egész Balatont tele kellene pakolni napelemekkel. Szóval így nemcsak irreálisan drágább a napelem, hanem túl sok terültet vesz el a mezőgazdaságtól is.
Kicsiben addig működik, amíg a háztetőn van, és négyszer annyit fizet érte az áramszolgáltató, mint amennyit az atomerőmű kap érte. A napelem parkok csak dupláját kapják, és sok beruházási támogatást. De piaci alapon nagyon nagy bukta lenne.
Valóban az általad hiányolt IQ-van baj, csak sajnos fordított irányban. Jelenleg már annyira túltámogatja az EU megújulókat, hogy még a közember is azt hiszi, hogy megéri. Miközben a gazdag befektetők keresik agyon magukat kockázatmentesen a napelem parkokkal és lakossági rendszerek eladásával az EU és a hiszékeny idealista emberek pénzén.
Energia tároló kapacitással semmi gondunk nem lenne, ha 30 éve megépül a Bős-Nagymarosi vízlépcső. Csak a politikusok már akkor is akkora IQ-val rendelkezzetek, hogy ugyanolyan ész nélkül tolták a környezetvédelmet, mint most a megújulót.
Kis lokális tárolásra meg bejön majd az e-autók akkumulátorkapacitásának részleges bérbe adása. Az a napelemeknek majd segít. De csak műszakilag, gazdaságilag még sokáig biztosan nem lesz versenyképes, mert a napelem nem technológiai lemaradásban van, hanem az elvi működése önmagában túl drága.
(A Szaharában megéri, ahogy a szélfarm is jó az északi tengeren. Csakhogy Magyarország viszonylag északon fekszik, ezért kevesebbet süt a nap, ráadásul egy olyan medencében, ahol nincsenek nagy szélmezők. Ehhez kell alkalmazkodni, nem a trendekhez.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2020.09.17 10:13

@gondolkoggyunk:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200917/igy-latja-a-magyar-kutato-az-akkumulatorgyartas-jelenet-es-jovojet-a-tesla-nagy-napja-elott-448836?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gondolkoggyunk, 2020.09.17 09:53

A napelemek olcsóvá válásával szinte fillérekből egy egész ország számára egész évre elegendő energiamennyiséget lehetne előállítani a nyári hónapok alatt feltéve, ha létezne elegendő hosszú távú energia tároló kapacitás. Azért nem létezik rengeteg energiatároló kapacitás, mert energia tárolással nem lehet sok pénzt keresni. Ha energia tárolással sok pénzt lehetne keresni, akkor megjelenne a piacon a hatalmas energia tároló kapacitás és most nem kellene siránkozni, hogy 2020-ban miért vagyunk rákényszerülve gáz vagy atom erő,művek építésére.
Ccupán egy icipici IQ kellene a politika részéről és hemzsegnének a világon az energia tároló vállalkozások. Persze az IQ-t el lehet fojtani egy kis kenőpénzzel ;)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html