Hiába volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki megválasztása előtt, a 2016-os kampány során először támogatta Donald Trumpot, mégis sokáig váratta a magyar kormányfőt, míg személyesen fogadta. Előtte már a régió összes vezetője beléphetett az ovális irodába, mire végre 2019. május 13-án Orbán mégis bejutott a Fehér házba, ahol a két vezető találkozója jóval hosszabb ideid tartott, mint tervezték, és egy szűk körű megbeszéléssel kezdődött, amelyen Donald Trump és Orbán Viktor mellett részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Michael Bolton, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Bár nagy várakozás övezte a találkozót, és sokan számítottak arra, hogy az amerikaiakkal komoly megállapodások köttethetnek, végül csak annyit jelentettek be, hogy Magyarország egy amerikai-norvég fejlesztésű rakétavédelmi rendszert vehet. Viszont egyelőre ez a projekt sem jutott el aláírásig. Ahogy nem született érdemi döntés arról, hogy Magyarország az USA-ból vásároljon cseppfolyósított földgázt, vagy mi lesz a Krk-szigetén lévő lefejtő sorsa.

Kapcsolódó

Japánban kiderült, hogy jön az új császár

Még április legvégén jelentették be, hogy távozik a Krizantémtrónról a 85 éves Akihito japán császár kedden, a világ legrégibb uralkodóházának 125. tagja, és ezzel lezárul a nevéhez kötődő heiszei (békét teremtő) uralkodói korszak. Akihito örökébe május elsején idősebb fia, az 59 éves Naruhito lépett, és vele elkezdődött a reiva (gyönyörű harmónia) korszaka.

Rávágták az ajtót a Huaweire

Donald Trump amerikai elnök május 15-én rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Ebben felhatalmazta a kereskedelmi minisztériumot arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára. A rendelet nem nevesített egyetlen országot vagy vállalatot sem, de már a legelső pillanattól egyértelmű  volt, hogy a Huawei a célpont.

Négy nappal később, május 19-én elsőként a Google jelentette be, hogy felfüggeszti több együttműködését a kínai Huaweijel, utóbbi például nem férhetett hozzá az Android operációs rendszer frissítéseihez és az új verziókhoz. Aztán később sorra jöttek az újabb szereplők, így a Microsoft, amely a Windowst zárta el a kínai cégtől, vagy az ARM és a Flex, amelyek chipeket nem szállították a továbbiakban.

Kijött egy ibizai videó és bukott vele az osztrák kormány

Ismeretlen orosz oligarchákkal dajdajozott Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke még a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt, amiről titokban videó is készült. Utóbbiról tudni, hogy az alkoholmámoros ibizai találkozón a politikus a legnagyobb osztrák napilap megvásárlásáért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba az oroszoknak. A választásra végül nem kapta meg a Kroener Zeitungot az oroszoktól, de a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárttal (ÖVP) koalíciót alkotva az FPÖ kormányzó erő, Strache pedig alkancellár lett később.

A májusban kikerült videófelvétel után viszont napokkal le kellett mondania a politikusnak, a kormányzó koalíció felbomlott és Kurz kancellársága is veszélybe került. Végül a május 26-i bizalmi szavazáson meg is bukott az osztrák kormány. A botrány elsodorta az FPÖ-t, amelyről korábban azt feltételezték, hogy az Orbán Viktor vezette Fidesszel, a lengyel PiS, és a Matteo Salvini-féle olasz Liga párt az EP-választások után saját koalíciót alkothat. De végül az új populista front itt megbukott.

Megvolt az EP-választás és újra 2006 lett Magyarországon

Rekord részvételű EP-választást nyert a Fidesz-KDNP pártszövetség vasárnap: 52,14 százalékos eredményükkel 13 képviselőt küldhetnek az Európai Parlamentbe. Az MSZP és a Jobbik nagyon gyenge eredményt ért el, az ellenzéki pártok közül a DK és a Momentum örülhet a legjobban.

A választás legmeglepőbb eredménye ezek után az volt, hogy a Dobrev Klárával kampányoló, Gyurcsány Ferenc elnökölte DK lett az ellenzék legerősebb pártja, míg a Momentum az új generációs pártokat és az MSZP-t is maga mögött hagyta, két képviselői helyet szerezve Brüsszelben. Innentől kezdve pedig az önkormányzati választásokra újrarendeződtek az ellenzék sorai.

A magyarországi választásnál máshol sokkal nagyobb földindulást okozott az EP-választás. Görögországban lemondott Alekszisz Ciprász miniszterelnök, miután szélsőbaloldali pártja leszerepelt. Ausztriában másnap dőlt el, hogy kormányozhatatlan lesz az ország, Theresa May brit miniszterelnök pedig bejelentette, hogy lemond, de csak június 7-én adja át a stafétát.

Amikor mindenki megtanulta a Hableány nevét

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreait sikerült kimenteni, rajtuk kívül mindenki meghalt, egy áldozat kivételével később az összes holttestet megtalálták.

Az ügyben azonnal nyomozás indult, ami mindössze 135 napot vett igénybe, az ügy iratait október 10-én küldték meg a VI. és VII. kerületi ügyészségnek. Végül november emeltek vádat a Viking ukrán kapitánya, Jurij C. ellen halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt.