Termelési rekorddal zárt tavaly a paksi atomerőmű, amely összesen 15 792 gigawattóra áramot termelt 2012-ben, a hazai termelésben elfoglalt részaránya 2011-hez képest néhány százalékponttal 45 százalékra emelkedett - mondta Baji Csaba, az anyacég MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján. A létesítmény 2011-ben 15 685 gigawattóra, 2010-ben pedig 15 760 gigawattóra áramot termelt. Az atomerőmű tavaly megkapta az egyes blokk üzemidő-hosszabbításához szükséges engedélyt, illetve átesett a célzott biztonsági felülvizsgálaton (stresszteszten) is. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2012-ben 184 milliárd forint nettó értékesítési árbevételt ért el tavaly, 1 kilowattóra áramot ezzel a korábbinál lényegesen drágábban, 12,28 forintért állított elő az erőmű, szemben a 2011-es 11,66, illetve a 2010-es 11,16 forinttal. A rekorderedmény nem tulajdonosi elvárás, az atomerőmű így idén is üzleti, termelési és biztonsági-karbantartási terve alapján működik majd - tette hozzá Hamvas István vezérigazgató.

A paksi bővítésre vonatkozó tenderre továbbra is öt jelentkezőt várnak (bár az MVM vezérigazgatója a sajtótájékoztatón csak négyet említett, később korrigálta szavait), a kiírás az év végéig jelenik meg - tette hozzá Baji, további részletekről azonban nem kívántak nyilatkozni a cégvezetők. Egyes vélemények szerint már eldőlt, hogy a Roszatom vezetésével orosz cégek végezhetik a főbb munkálatokat.

Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. projektcég tavaly év végi bemutatkozó sajtótájékoztatóján például közelítő becslés sem hangzott el. Különböző becslések 3-5 ezer milliárd forint közé teszik a beruházás várható értékét. A forrásigényről az ajánlatok beérkezése után lehet nyilatkozni Nagy Sándor, a projektcég vezérigazgatója szerint, azonban a szakmában többen úgy vélik, a jelenlegi körülmények között piaci alapon nem megvalósítható a finanszírozás. Az új, harmadik generációs blokk(ok) összteljesítménye 1000-1600 megawatt lehet, 60 éves élettartammal, a termelés 2025−2030 körül indulhat. Az MVM önrészét osztalék elkülönítése, hitelfelvétel, zárt vagy nyilvános kötvénykibocsátás, illetve a telephely apportba adása révén lehet előteremteni. A banki hitelrész biztosítására is több lehetőség van, a leginkább valószínű opció a komplex szindikált hitel. Multilaterális pénzügyi intézmények (például Európai Befektetési Bank), valamint exporthitel-ügynökségek is szerepet kaphatnak. Emellett a Build-Own-Transfer (BOT) struktúra is szóba jön, e szerint a szállító finanszírozná az építést, majd a megtermelt villamos energiából való bizonyos részesedés átadásával törlesztenék a hitelt. Egy elemzés szerint az is felmerült, hogy az áramfogyasztókkal előre finanszíroztassák a beruházás legalább egy részét.