Az elmúlt év végéig több, mint 200 ezer autót vettek vissza finanszírozási gondok miatt, azaz egy teljes "sikerév" autószámának megfelelő autó eladása indokolatlan volt, a piac akkor is lényegében csak 160-180 ezer autót tudott felszívni - mondta el Gablini Gábor, a Gémosz elnöke. Szerinte a 2000-es évek elejének mesterséges felfutásának fenntartását biztosította, hogy a résztvevők - a gyártók, a dealerek, a finanszírozók és az ügyfelek - elfogadták a prudenciális érvek háttérbe szorulását - jöttek a 0 thm-es, előleg nélküli, 10-12 éves futamidővel bíró akciók. Ennek nyomán teljesen kezelhetetlen folyamatokkal került be a hazai autókereskedelem a pénzügyi válságba.

2007-ben már nem kevés nagykereskedő már negatív árréssel adta át a kereskedőnek az autót, azaz annak a finanszírozótól kapott jutalékból autónként 50-60 ezer forintot vissza kellett fizetnie a gyártóknak. Ekkor már mindennapos volt, hogy nem a kereskedők, hanem a gyártók döntettek arról, hogy mely dealerhez mennyi autót szállítanak - az autók leszállításra is kerültek, az árukat leemelték a gyártók, míg a kereskedőknél rendkívül sok eladatlan autó állt készleten - mondta Gablini.

A 2009-es év elején ezen autók értékesítése, a "készletkisöprő akciók" sokakban ugyan azt a téves képzetet keltették, hogy Magyarországra nem hat a válság, ám az igazság pillanata a nyári áfa-emelés után jött el: innentől lényegében már csak a cégek vásárolnak autót. Gablini szerint hiába indul meg a gazdaság, az autópiac felhajtóerejét jelentő lakossági értékesítésében még sokáig nem várható fellendülés - a családok az esetleges többletjövedelmüket inkább a felgyülemlett adósságaik csökkentésére fordítják, semmint, hogy új autókat vásároljon. Gablini szerint épp ezért leghamarabb 2013-14-ben számít arra, hogy több, mint százezer új autót tudnak eladni kereskedők, ám a megmaradt dealeri állomány életben maradásához legalább 125 ezer autó értékesítésére volna szükség - miközben a különadó és az egyéb intézkedések - például a 300 ezres bérplafon alatti központi béremelés terve - ezt az ágazatot is rendkívüli mértékben sújtja.

A Lombard Lízing Csoport már 2005-ben olyan fix-törlesztésű deviza-hitelt kínált, amely hasonlít a deviza lakáshiteles mentőcsomagban most az ügyfeleknek kínált megoldáshoz, ahol az árfolyam-különbözetet külön számlán tartják nyilván - mondta el Domokos András, a finanszírozó vezérigazgatója. A szakember szerint egyetlen lízingcég sem mondja fel az ügyfele szerződését, ha az legalább az alap-törlesztést fizeti, és csak az árfolyam-különbözettel marad adós - ez az emelkedés a 2005-2006-ban felvett hitelek akkori törlesztéséhez képest 35, a 2007-2008-ban felvett hitelek esetében több, mint 40 százalékos, s a 2009-ben vásárolt autók esetében is több, mint 20 százalékos különbözet van a svájci frank alapú hitelek induló és jelenlegi törlesztőrészlete között.

A problémát az jelenti, hogy a transzparens - tehát 20-30 százalékos előleg mellett - értékesített autókból a 2007-ben hitelt felvevők leghamarabb 2012-ben, a 2008-ban szerződést kötők pedig 2013-ban tudnak úgy szabadulni, hogy nem kell az értékesítés után még pénzt befizetniük a finanszírozóknak. Az extrémebb szerződéssel bírók esetében ez a szint évekkel később következhet be. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy az ügyfél ekkor még nem tud egy új kocsiba beszállni, hiszen pénze nincs az új kocsi előlegére. Elgondolkodtató, hogy a jövőben vajon előtörhet-e a lakossági szegmensben is az immár a kkv-k esetében bevett flottafinanszírozás, a tartós bérleti konstrukció. Domokos András szerint ehhez az kellene, hogy a finanszírozó ismerje az ügyfelet, de erre a pozitív lista hiányában kevés esély van. Abban ugyanakkor, hogy az ügyfél megértse, hogy nem a tulajdon, hanem a használat a fontos a számára, az autó esetében talán gyorsabban  megváltoztatható a fogyasztói attitűd - vélekedett a Lombard vezérigazgatója.