Extra büntetést kaphat, ha késve fizet

Valamennyi szerződés kifizetésére be kell tartani a 30, illetve kivételes esetekben a 60 napos fizetési határidőt március 16-ától - így elméletileg a legnagyobb adós államnak és önkormányzatoknak is. A határidő lejárta után a hitelező késedelmi kamatra jogosult, s az adósnak a követelésbehajtás költségére átalányt is fizetnie kell - akkor is, ha a hitelezőnek nincs behajtási költsége.
Domokos Erika, 2013. február 28. csütörtök, 11:46
Fotó: Napi.hu

Jelentős változással számolhatnak március 16-tól a szerződések kifizetésének, illetve a tartozások behajtásának szabályaiban a vállalkozások és az állami, önkormányzati szervek. Ekkor lép ugyanis hatályba a parlament által már tárgyalt, elfogadás előtt álló törvény késedelmes fizetésekre vonatkozó része, amelynek átvétele uniós kötelezettsége hazánknak. (A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat a késedelmes fizetések mellett az építésügyi lánctartozások visszaszorítása érdekében módosít jogszabályokat, valamint létrehozza a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, amely az építmények tervezésével és kivitelezésével összefüggő vitákban működik majd közre, a feladatok teljesítését igazolja; szakvéleményére alapozva a hitelező pert is kezdeményezhet az adóssal szemben. A teljesítésigazolási szervre vonatkozó szabályok július 1-jétől, a perre pedig szeptember 1-jétől hatályosak.)

Az uniós irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre határoz meg új szabályokat, azokat azonban a magyar kormány valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. Így a törvény főszabályként bevezeti a 30 napos fizetési határidőt, módosítja a késedelmi kamat mértékét és kötelezővé teszi az adós számára behajtási költségátalány fizetését. Mindezt nem csak a vállalkozások egymás közti, hanem az állam, az önkormányzatok és a költségvetési szervek vállalkozásokkal kötött szerződéseire is alkalmazni kell - a magánszemélyekre azonban e szabályok nem vonatkoznak. (A legnagyobb adósok "hagyományosan" az állam és az önkormányzatok, valamint szervezeteik. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint például a költségvetési intézmények lejárt tartozása idén január végén meghaladta a 62 milliárd forintot.)

30 napos fizetési határidő

A 30 napos fizetési határidő az áru átadásától, a számla kézhezvételétől vagy a teljesítéstől indul. Kivételes esetekben, ha a szerződés jellege vagy sajátossága indokolja, ettől eltérő fizetési határidőben is megállapodhatnak a felek, de az nem lehet több 60 naptári napnál. Az EU 60 napra meghosszabbított határidőt engedélyez szerződéseikben az egészségügyi szolgáltatóknak, valamint az ipari vagy kereskedelmi (áru)szolgáltatási szektorban működő, gazdasági tevékenységet folytató állami társaságoknak. (A 30, illetve 60 napos fizetési határidőket a közbeszerzési eljárások nyomán kötött szerződésekre már 2012. január 1-jétől alkalmazni kell, most ezt kiterjesztik valamennyi szerződésre.)

Késedelmi kamat

A fizetési határidő lejártát követő naptól a hitelező késedelmi kamatra jogosult. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat (5,25 százalék) 8 százalékponttal növelt összege lesz. Eddig Magyarországon az alapkamat plusz 7 százalékpont volt a késedelmi kamat. (A számítás alapját jelentő referencia-kamatláb - Magyarországon a jegybanki alapkamat - fogalma is némileg módosul, azon a késedelemmel érintett év első felében a január 1-jén érvényes, míg a második félévben a július 1-jén érvényes kamatlábat kell érteni.)

Behajtási költségátalány

Késedelem estén az adósnak a pénztartozás és a késedelmi kamat mellett kötelező lesz legalább 40 euró értékű (11,6 ezer forint) behajtási költséget is megfizetni. Ez egy minimum átalányösszeg, amelyen felül a hitelező jogosult az ezt meghaladó behajtási költségét is érvényesíteni az adóssal szemben. A minimum összeget akkor is meg kell fizetnie az adósnak, ha a késedelmét kimenti, vagy ha a hitelezőnek egyáltalán nem merült fel behajtási költsége. Az átalányt kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezettnek késedelme esetén kötbért kell fizetnie.

A szerződő felek részletfizetésben is megállapodhatnak, akkor a részletfizetés esedékességére, késedelmes teljesítésére vonatkozóan kell az új szabályokat alkalmazni.

A jogszabály a március 16-tól megkötött vagy a tartozásra és késedelmi kamatra vonatkozóan módosított szerződésekre vonatkozik, a korábban létrejöttekre nem. (A tagállamok számára opciós lehetőség volt, hogy a szabályokat felmenő rendszerben, azaz március közepétől létrejött megállapodásokra alkalmazzák.)

A PSZÁF nem szereti az agresszív követeléskezelőket
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) május 1-jétől javasolja alkalmazni azt az ajánlását, amelyet a pénzügyi követelések kezeléséről tavaly decemberben adott ki. A fogyasztók érdekében kiadott ajánlás nem kötelező érvényű, az annak való megfelelést azonban a követeléskezelők jogszabályi ellenőrzése során értékeli a PSZÁF. Ez azokra a pénzügyi szolgáltatókra terjed ki, amelyek saját jogon vagy megbízás alapján kezelnek követelést, illetve ilyen követelést vásároltak.

A követeléskezelőknek kerülniük kell a megtévesztő vagy agresszív magatartást az adóssal szemben, az eljáró ügyintézőknek tartózkodniuk kell a fizikai és pszichés nyomásgyakorlástól. Az adóst legfeljebb heti háromszor kereshetik (személyesen, telefonon vagy sms-ben), hétköznapokon 8 és 20 óra között, szombaton 12 óráig - ettől eltérni az adós kérésére lehet. Az ügyintézőknek minden kapcsolatfelvételnél azonosítani kell magukat, az intézményüket és az adóst. A követeléskezelők harmadik személynek nem adnak ki információt a követeléskezelésről.

Az intézményeknek visszakereshető nyilvántartást kell vezetniük a követeléskezelés lépéseiről, a követelések mértékéről és a kapcsolatfelvételekről (hangrögzítés), valamint követeléskezelési szabályzatot is szükséges készíteniük.

Rendszeresen, írásban tájékoztatni kell az adóst a késedelmes követelésről (a tőke, kamat, késedelmi kamat és díjak összegéről), a lehetséges áthidaló megoldásokról, valamint azt is közölni kell, hogy nemfizetés esetén a tartozás tovább növekszik és lehetséges egyéb hátrányos következmény is a fogyasztó számára.

A követeléskezelő áthidaló megoldást ajánl az adósnak a jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vételével. A jelzáloggal fedezett hitelekből származó követeléseknél minden esetben meg kell vizsgálniuk, hogy van-e lehetőség a hitelt, lízinget nyújtó, vagy a követelés megvásárlója által alkalmazott, áthidaló megoldásra vagy részletfizetésre. Fel kell hívni az adós figyelmét arra, hogy az esetleges jogi eljárások költségeinek elkerülése érdekében lehetőség van az ingatlan értékesítésére, önállóan vagy az intézménnyel közösen.

 

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

bernstein, 2013.02.28 18:35

@jancsika: nem élelmiszerről szól az uniós irányelv, hanem szerződésről és fizetési határidőről. És igen, az EU iránylev valóban az egész EU-ra vonatkozik - tehát kis hazánkra is.

Nem túl összetett és csak egy nézőpont amit írtam, könnyű megérteni de persze nem kötelező. Ettől még sajnos igaz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jancsika, 2013.02.28 18:26

@bernstein:
Amit irsz azt jo lenne ha átgondolnád!
Az egész eu-ra vonatkozik ez nem csak Mo-ra ( fizetési határidö )
Másrészt,tudod-e, hogy az élelmiszer és a hozzákapcsolodo termékek mennyi idö alatt fordulnak meg a termelö-k,készitö-k,szállito-k,nagyker-ek,kisker-ek?
Amit az elöbb felsoroltam az mind min 30 nap fizetési határidö / termelö-k, /készitö-k, /nagyker-ek, /kisker-ek,ha nem érted elmagyarázom egyszerübben,de ez alapjaiban arrol szol, hogy NE keljen felvenni semmilyen hitelt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2013.02.28 16:40

@vonkerbaukft:

Így van. Nem alvállalkozó alvállalkozója bérmunkával.
Kizárólag adóhatóságnál, TB-nél, nyugdíjbiztósítónál öt évre visszamenőleg rendes fizetőként és a munkához elvárt számú szakmunkással és szakemberrel valamint a területen elvárt bérért dolgoztatott pályázó indulhasson és dolgozhasson.
A költségvetés kezdő tétele az elvállalt munka munkabérköltségének a tervezete.
100 milliót meghaladó munkánál kötelező kaució elhelyezése állami banknál amely tartalmazza a meg nem valósított munka után járó költségeket.
Elsőként kizárólag munkabér fizethető belőle.

Ennyire egyszerű.
Nem lett volna Hajdú Bét és megmenekült volna 30 öngyilkos...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bernstein, 2013.02.28 16:24

ez megint drágulást hoz...

A hazai termék több, mint 80-90%-ka import, az európai beszállítók pedig tipikusan 60-90 de sokszor 180 napos fizetési határidőt adnak a csóró magyar cégeknek...

A hitelezés (valamiért...) áll, ha így a szállítói hitel is kiesik, csak áremelés lehet a reakció.

Köszönjük EU! Ez a rendelet egy normális országban működik, de nekünk sót önt a sebeinkbe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

vonkerbaukft, 2013.02.28 16:13

Ez sajnos az építőipari tartozásoknál megint csak maszatolás.
Még jobban bonyolítják az elszámolást. "Teljesítésigazolási Szakértői Szervet" hát ennél nagyobb baromságot...
Egyetlen jogszabályt kell megalkotni:
Munkavállalás csak saját létszámmal!
A lánctartozás megszüntetését szimbolizáló jelmondat:
"Kapja az a munkát, akinek van rá embere,
kapja a pénzt, aki a munkát elvégezte!"
Ennyire egyszerű a dolog!!!
És csak hab lenne a tortán: a minimálbér mellett a ?minimál vállalkozói? díj bevezetése lenne kívánatos (állami megrendeléseknél).
Minden jót...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html