A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint T. Csaba és társai a 2007-2015 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek - többek között - a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

A Fővárosi Főügyészség által a ma a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint T. Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes - és egyben korrupciónak is minősülő - gazdasági tevékenységet fognak folytatni. T. Csaba IV. rendű vádlott vállalta, hogy a Quaestor-cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét, oly módon, hogy ezt színlelt értékpapírvásárlásokkal leplezik.

Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkeze

A megállapodása alapján a Quaestor-csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a takaréktól érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és T. Csaba IV. rendű vádlottak úgy döntöttek, hogy egy, ténylegesen T. Csaba IV. r. vádlott által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.

Az elsőrendű vádlott bevonta az elkövetésbe a takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapírvásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor-csoport gazdasági vezetője is.

A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takaréknak, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel - olvasható a közleményben.

Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést.

A Fővárosi Főügyészség a mai napon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa - a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel - huszonöt év.

A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.