Ez hogyan jött össze? Profit a Magyar Rádiónál

Az elhalasztott beruházások és a magasabb reklámbevétel segített tavaly.
Diószegi József, 2009. február 3. kedd, 14:52

Súlyos alkotmányossági kifogásai is vannak a Magyar Rádió (MR) vezetésének a formálódó médiatörvény tervezetével kapcsolatban - fogalmazott Such György, a közrádió elnöke egy keddi sajtóbeszélgetésen. Kifogásolható például, hogy a három közszolgálati intézmény (a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió) igazgatósági és közgyűlési jogait is ugyanazon grémium, a Tulajdonosi Vagyonkezelő Testület látja el. Such szerint két testületre lenne szükség: az egyik az igazgatóság, másik pedig a közgyűlési jogot gyakorló testület lehetne. S ha megmarad a három részvénytársaság, akkor ugyanennyi igazgatóságra lenne szükség - tette hozzá. Szerinte az is kivitelezhetetlen, hogy az intézmények minden egyes, 10 millió forintot meghaladó beszerzésekhez megszerezzék a TVT előzetes engedélyét, ez ugyanis indokolatlan és mérhetetlen bürokráciával járna.

Such azt is elmondta, hogy az előzetes adatok alapján az MR minden idők legjobb évét zárhatta 2008-ban, hisz egymilliárdos nyereséget ért el, miközben tervében 1,6 milliárd forintos veszteség szerepelt. (A MR 2007-ben 690 millió forintos veszteséget produkált) A tavalyi nyereség részben az elmaradt fejlesztések miatt keletkezett, a beruházások 2009-re csúsznak át.

Such azt is elmondta, hogy a reklámbevételek 140 millió forinttal haladták meg a tervezettet, s 400 millióval a 2007-es szintet.

Az elnök kiemelte, hogy az elmúlt időszakban sikerült megállítaniuk a MR csatornáinak éve tartó hallgatottsági esését. Hozzátette: az utóbbi két évben jelentős eredményeket értek el: újrapozicionálták a csatornákat, amelyek így tiszta profilú adókká váltak. (Az MR1-Kossuth a hír- és a beszélgetős műsoroké, az MR2-Petőfi a könnyű-, míg az MR3-Bartók a komolyzene adója lett. A legkisebb eredményjavulást egyébként épp a Bartóknál sikerült felmutatni, az adó hallgatottsága továbbra is egy-másfél százalékos.

HOZZÁSZÓLÁSOK