A várakozásokat meghaladva nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben. A következő hónapokban hasonló mértékben folytatódhat a forgalom növekedése a reálbérek jelentős növekedése és a foglalkoztatás emelkedése miatt - kommentálta a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Így idén éves átlagban 5 százalék közeli növekedés jöhet, a tavalyi 5,8 százalékos növekedés után. Idén a 6 százalékkal emelkedő bérek mellett a szja-csökkentés is támogatja a fogyasztás növekedését, mivel a nettó reálbérek 7 százalék feletti mértékben emelkedhetnek. A forgalom növekedését a lakástámogatások kiterjesztése, a lakáspiac élénkülése is támogathatja. Növeli a háztartások elkölthető jövedelmét az is, hogy a kamatcsökkentések hatására a referencia-kamatlábakhoz rögzített hitelek törlesztő részletei csökkennek.

Jövőre a már magasabb bázis és a magasabb infláció miatt mérsékeltebb ütemű reálbér-növekedés miatt 3,5 százalékos növekedést vár a kiskerforgalomban, azonban a háztartások mérlegének jelentős javulása, pénzügyi vagyonának érdemi növekedése, valamint a hitelfelvételi kedv javulása miatt nem kizárt ennél gyorsabb ütemű növekedés sem - véli az elemző.

Az élelmiszerek, illetve az üzemanyag forgalmának növekedése szemmel láthatóan meghaladta az idei átlagot, míg a nem-élelmiszereknél alulmúlta azt, ezzel együtt erős adatról beszélhetünk - állapította meg Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Mindez köszönhetően annak, hogy a munkaerőpiac kifejezetten feszessé vált, a nettó értelemben vett reálbérek gyors ütemben emelkednek idén, illetve a fogyasztói bizalom stabil maradt.

Várakozása szerint 2016 egészében a dinamika meghaladhatja az 5 százalékot. A bővülést segítheti jövőre az is, hogy a nominális bérnövekedési ütem fennmaradhat, hiszen a munkaerőpiac közel jár a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottsághoz. Ráadásul a kormány támogató lépéseket tehet a belső kereslet erősítésére, amennyiben adódik tér a költségvetésben - véli a prognoszta. Így idén és jövőre is a háztartások fogyasztása lehet a GDP-növekedés elsődleges motorja, idén 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.