Elérte az 1000 milliárd forintos lélektani határt a biztosítók éves díjbevétele - mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítás, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője a jegybank kockázati elemzését bemutató sajtótájékoztatón. Az évi 7 százalékos növekedés azonban nem elég ahhoz, hogy a GDP mértékével bővüljön a piac. A biztosítók nyereségessége rekordon áll, az adózott eredményük tavaly 73 milliárd forint volt.

A kötelező miatt nő a piac

Kapcsolódó

Az uniós direktívák miatt 10 százalékkal visszaesett az életbiztosítási szerzések volumene, de a szerkezet egészségesebb lett. A unit linked (befektetési egységhez kötött) biztosítások domináltak régebben, most egyharmad a nyugdíjbiztosítások, egyharmad a kockázati életbiztosítások aránya, a többi unit linked és hagyományos életbiztosítás. A közvetítők száma is csökkent, két év alatt 3 ezren hagyták el a szakmát.

A nem élet ágon stabil a növekedés, a növekedés motorját továbbra is kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) jelentik, de erősen nő a szakmai felelősségbiztosítások mennyisége is.

Kockázatot jelent a szuperállampapír

A pénztári piacon a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy tavaly nem sikerült pozitív hozamot elérniük. Ez a működési bevételekre is kedvezőtlenül hat, de a vagyonkezelést nem befolyásolja, hiszen hosszú távon magas a reálhozam. Tíz év alatt 4,67, 15 év alatt 3,28 százalékos reálhozamot mértek.

A munkáltatói befizetések a cafeteriarendszer változásai miatt folyamatosan csökkennek. A pénztárak működésére kockázatot jelent az alacsony kamatkörnyezet, az új állampapírnak is lehet elszívó hatása, az egészségpénztáraknál az is problémát jelent, hogy több intézmény veszteséges, ezen a piacon konszolidációkat vár az MNB.

Rekordon a brókercégek nyeresége

A befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyfél értékpapír-állomány nőtt. A konszolidáció folytatódott a piacon, de két új intézmény is a piacra lépett jogszabályi változások miatt. Tavaly rekord nyereséget értek el a brókercégek, de vannak olyan szereplők, amelyek veszteségesek.

Az alapkezelők által kezelt teljes vagyon több évnyi növekedés után tavaly csökkent. Az alapokban kezelt vagyon viszont nőtt alapvetően az ingatlanalapok miatt. Az értékpapíralapoknál tőkekivonást mértek. Az ingatlanalapok további növekedése az MNB ajánlása miatt megakadhat, emellett az alapkezelői piacon komoly elvonást okozhat az új állampapír.

A tartós befektetési számlák (tbsz) számának növekedése megállt, az azokon kezelt vagyon viszont nőtt, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) száma és vagyona tovább esett.