Ezek a magyar cégek kapják a milliárdokat

Amíg az induló vállalkozásokhoz jutó kockázati tőkebefektetéseket tekintve az európai élmezőnybe tartozik Magyarország, addig a magántőke-beruházásoknál igen jelentős a lemaradás. Mutatjuk az okokat.
Dzindzisz Sztefan, 2013. május 19. vasárnap, 15:17
Fotó: Napi.hu

A tavaly közel ötezer európai vállalatba fektettek be kockázati- (venture capital) vagy magántőkét (private equity) összesen 36,5 milliárd euró értékben - derül ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) és az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) friss statisztikáiból. Az adatokat böngészve kiderül, hogy míg a tranzakciók számát tekintve a kockázati tőke van túlsúlyban 2900 feltőkésített vállalattal, ám ha a befektetett pénzmennyiséget nézzük, akkor azt látjuk, hogy ezek összértéke az összes forráskihelyezés 10 százalékát (3,2 milliárd euró) sem éri.

Itthon 2012-ben ettől eltérő volt a helyzet, hiszen a kockázatitőke-befektetések mind darabszámban, mind értékben meghaladják a private equity befektetések értékét - tudtuk meg Zsembery Leventétől, a HVCA Oktatási Bizottságának elnökétől, az X Ventures Zrt. vezérigazgatójától. A szektor hazai aktivitását jól mutatja, hogy ha a kockázatitőke-befektetések értékét az ország GDP-jéhez viszonyítjuk, akkor azt látjuk, hogy Magyarország az iparági statisztikák alapján - Luxemburg és Dánia mögött - Európában a harmadik, piaci adatok alapján pedig az első helyen áll.

Felemás teljesítmény

Ez jelentős fejlődés a korábbi évekhez képest: amíg 2007 és 2011 között az európai átlag felét értük el, addig tavaly már háromszor annyi befektetés történt a GDP-hez viszonyítva, mint az öreg kontinens országainak átlagában. Magyarországon jelenleg a GDP 0,065 százaléka jut kockázati tőkeként a cégekhez, ezzel jelentősen verjük a holtversenyben második helyen álló svédeket és íreket (0,054 százalék), míg a negyedik helyen álló finnekhez (0,041 százalék) képest még nagyobb az előnyünk. Az európai átlag 0,023 százalék, érdekesség, hogy például Németországban is ennél gyengébb adatot mértek (0,021 százalék), de a lemaradók között vannak a balti államok (0,021 százalék) és Ausztria (0,011 százalék) is. A lista végén a válság által sújtott Görögország áll, ahol szinte nem is volt mérhető a kockázatitőke-befektetések aránya, de hasonló a helyzet Bulgáriában is, míg hátulról nézve utolsóként még Ukrajna került fel a dobogóra 0,001 százalékos értékkel.

A kezdő vállalatok nyitottabbak a külső források iránt
Katona Vanda

Nem ilyen fényes a helyzet, ha a magántőke-beruházásokat nézzük: GDP arányosan Luxembourg vezet, 0,06 százalékkal, tőle nem sokkal van elmaradva Finnország (0,053 százalék), illetve Belgium (0,051 százalék) sem. Az európai átlag megegyezik a németével (0,027 százalék), míg Magyarország 0,003 százalékos aránya a harmadik legrosszabb teljesítménynek számít - a lista végén szintén a bolgárok és a görögök állnak kimutathatatlan teljesítménnyel.

Félnek a befektetőtől

A kettős statisztikának számos oka van - mondta Zsembery, majd hozzátette, hogy azok a cégvezetők, akik most indítják a tőkeszegény vállalkozásukat, általában nyitottak a befektetők iránt, hiszen úgymond nincs veszítenivalójuk, külső forrás nélkül pedig valószínűleg nem is tudnák felpörgetni a céget.

Más a helyzet a 15-20 éves cégeknél, amelyeknek arra kellene a plusz tőke, hogy növekedjenek, külföldre menjenek vagy netán vetélytársat vásároljanak fel, hiszen náluk sokkal jobban kimutatható a befektetőktől való félelem - állítja a szakember. Ennek oka lehet az is, hogy a céget irányítók gyakran még a szüleiktől örökölték a vállalkozást, így sokkal erősebb az érzelmi kötődés, mintsem átadják annak irányítását egy külső szereplőnek. A magántőke befektetők számára az olyan cégek a vonzóak, amelyek magyar tulajdonban vannak és már elértek egy pár milliárdos árbevételt, azonban lássuk be, az utóbbi időben kevés sikersztorit láthattunk a piacon - kommentálta az adatokat a HVCA Oktatási Bizottságának elnöke.

A május elején tartott Startup Networking konferencián résztvevő tőkealapok képviselői egyöntetűen arról számoltak be, hogy 100, jó ötletekkel jelentkező projektgazdából legfeljebb nyolccal jutnak el a szerződéskötési tárgyalásokig, de alig egy-két olyan van, akivel meg is tudnak egyezni. Többnyire a befektető kiválásával, illetve a cég értékesítésével kapcsolatos pontoknál szakadnak meg a tárgyalások, csak a legritkább esetben tudják elfogadni a hozamelvárás nagyságát, illetve hogy értékesíteni kell a vállalkozást, de gondot okoz a befektetők által megkívánt átlátható működés is - hangzott el az eseményen.

A kockázati tőke jó eredménye ezen kívül annak is köszönhető nagyrészben, hogy az utóbbi pár évben elindultak a Jeremie programok - hangsúlyozta Zsembery. Tavaly már a második Jeremie-kör is elindult, ám mivel ezek az alapok csak 2013 elején indultak el, a jó statisztikák főképp még a Jeremie I-nek köszönhetőek a szakember szerint. Mint azt a Napi Gazdaság Online korábban megírta, 2013 január végéig a 8 Jeremie tőkealap 73 céltársasággal összesen 25,2 milliárd forint értékben kötött befektetési szerződést.

A legfrissebb, részletes statisztikákat tartalmazó évben, 2011-ben a Magyarországon finanszírozott szakágazatok közül a fogyasztási cikkeket gyártó szektor kapta összességében a legnagyobb értékű, közel 100 millió eurós befektetést, tekintve hogy a kivásárlási és növekedési tőkét befektető ügyletekre főként ezen a területen került sor. A befektetők a második legmagasabb összeggel, közel 23 millió euróval a szállítással foglalkozó cégeket finanszírozták. Csak az induló cégeket nézve azonban már más a statisztika, hiszen a korai fázisú befektetések értékének már közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható.

Amennyiben a megkötött üzletek darabszámát nézzük, úgy két éve a számítógépekkel és a fogyasztói elektronikával kapcsolatos területeken működő magyarországi vállalkozások jutottak a legnagyobb eséllyel kockázati- és magántőke-befektetéshez, míg a második legtöbb ügyletre - a korábbi években is igen népszerű - kommunikációs szakágazatban került sor.

A befektetések területi elosztását nézve pedig azt látjuk, hogy egyik magyarországi régió sem emelkedik ki jelentősen a többi közül, egy-egy régió átlagosan az összes forrás 15-18 százalékát tudja magához vonzani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint azonban kis előnye van a többiekkel szemben az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon székelő cégeknek, míg Nyugat-, illetve Dél-Dunántúlon némileg kevesebb projekt valósult meg.

Csúszik a Jeremie III elbírálása
Túl sok pályázatot nyújtottak be, ezért csúszik az eredményhirdetés a Jeremie III alapokkal kapcsolatban. Az Új Széchenyi kockázati tőkeprogramok közös növekedési alap alprogramja című (GOP-2013-4.3/B kódszámú) pályázatra jelentkezők száma jelentősen meghaladja a tervezettet, így az eredeti tervhez (május 20.) képest 15 nappal meghosszabbíthatják a pályázatnyertes közvetítők kiválasztását - közölte honlapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A nyertesekről várhatóan június 4-éig döntenek.

A 12 milliárd forint keretösszeggel - ami a magánforrásokkal együtt elérheti a 17 milliárdot - meghirdetett Közös Növekedési Alap Alprogram elsődlegesen a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokat kívánja támogatni. Az NFÜ honlapjára feltöltött dokumentumokból kiderül, hogy az összeget négy alap között osztanák szét, mégpedig úgy, hogy alaponként 3 milliárd forintot ítélnének oda.

HOZZÁSZÓLÁSOK