Charlize Theron és James MacAvoy (The coldest city), Ryan Gosling és Harrison Ford (Szárnyas fejvadász 2) után ismét világsztárok forgatnak Magyarországon: Jennifer Lawrence és Jeremy Irons (Red sparrow), Jamie Foxx és Jamie Dornan (Robin Hood), Dakota Fanning és Luke Evans (The Alienist tévésorozat).

Az Oscar-díjas színésznő, Jennifer Lawrence egy orosz kémet alakít a 20th Century Fox megrendelésére készülő Red Sparrow (Vörös veréb) című filmben, amit jelenleg Budapesten és vidéken forgatnak (a hírek szerint a stáb feltűnt az almásfüzitői timföldgyár területén is), a filmgyártó magyarországi partner a Pioneer Pictures. Az itteni felvételek 200-300 fős stábbal készülnek, a stáb 90 százalékát magyar szakemberek adják - mondta el Kemény Ildikó producer, a Pioneer Pictures ügyvezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap rendezett a magyarországi filmipar versenyképességéről készült elemzés bemutatására.

Kapcsolódó

A filmsztárok nem véletlenül adják egymásnak a kilincset az elmúlt években Budapesten, a magyar főváros 2016-ra London után a második legfontosabb európai filmgyártási helyszín lett - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A régióban versenyképesek vagyunk

A Filmalap megbízásából készült felmérésben 11 ország - Magyarország mellett a hozzánk hasonló ár- és bérszínvonalú kelet-közép európai országok: Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Románia, továbbá Írország - filmiparát hasonlították össze az OrienTax adótanácsadó és a Candole Partners tanácsadó cég munkatársai. Megvizsgálták az országok támogatási rendszerét - ha létezik - és azok hatékonyságát, figyelembe vették a politikai környezetet, az átlagos ár- és bérszínvonalat, a devizastabilitást, a rendelkezésre álló filmipari infrastruktúrát, valamint a nyelvismeretet. Az eredmény azt mutatja, hogy a vizsgált országok közül Magyarország filmipara a legversenyképesebb a külföldi produkciók forgatási helyszín választásakor - mondta Radnai Károly, az OrienTax partnere. A versenyképességi élbolyba Magyarország, Írország és Csehország került, hazánk csak néhány ponttal előzi meg két fő versenytársát.

Filmalap

Nagy hátrány az angol nyelvtudás hiánya

Magyarország jelentős versenyelőnnyel rendelkezik a támogatások mértékében és hatékonyságában, valamint a filmipari infrastruktúra fejlettségében, utóbbi területen is legfeljebb csak Csehország rendelkezik hasonló fejlettséggel - írják a felmérés készítői. Az ár- és bérszínvonal tekintetében hazánk a középmezőnyben szerepel, a fő rivális Csehországhoz képest némileg versenyképesebb. A politikai és szabályozási környezet vonatkozásában - világbanki adatok alapján - Magyarország a közvetlen riválisától, Csehországtól és Írországtól kissé lemarad. Nyelvismeret szempontjából szerepelt legrosszabbul versenytársai között Magyarország, itt csak a lakosság 20 százaléka beszél - az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint - legalább társalgási szinten angolul. Magyarország összesített első helyezése annak is köszönhető, hogy bár a szempontok kisebb részében szerepelt az első helyen, a nyelvtudást leszámítva szinte minden tényező esetén átlagosan vagy a felett teljesített - olvasható a felmérésről készült összefoglalóban.

Kevés a szakképzett munkaerő

A versenyelőny megtartásához ugyanakkor több intézkedésre is szükség van - mondta Radnai Károly. Javasolják a szakoktatás fejlesztését, hogy a magyar szakemberek nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatást tudjanak nyújtani. Az angol nyelv oktatásának is kiemelt szerepet kellene kapnia az oktatásban, a nyelvtudás ugyanis elengedhetetlen a bérmunka produkciók kiszolgálásához. A szabályozási környezetet a filmiparban és általánosságban is még kiszámíthatóbbá kellene tenni. Az engedélyező hatóságok részéről még inkább segítő együttműködést szükséges kialakítani - javasolják a szakértők.

A Filmalap a szakemberhiány orvoslására 2016-ban képzési pályázatot írt ki, amely tíz filmes hiányszakma oktatását támogatja - mondta el Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója. Elindították a filmipari képzési programot is, ennek forrása a filmszakmai képzési hozzájárulás, amelyet minden magyarországi produkciónak fizetnie kell. Andy Vajna filmipari kormánybiztos azt is elmondta, hogy idén saját iskolát nyit a Filmalap.

A felmérés szerint jelenleg mintegy tízezer embert foglalkoztat a magyarországi filmipar.

Százmilliárdos rekordbevételt hozhat 2017

A magyarországi filmipari bevétel (közvetlen filmgyártási költség) 16 év alatt több mint hússzorosára nőtt (2004-ben 3 milliárd forint volt), 2016-ban az előzetes becslés szerint eléri a 65 milliárd forintot. (Ennek 85 százalékát a nemzetközi produkciók magyarországi költései teszik ki). További bővülés várható 2017-ben, a filmesek rekordévet várnak, 100 milliárdos költéssel - hangzott el a Filmalap sajtótájékoztatóján.

Filmalap

Magyarországnak megéri a hollywoodi filmek támogatása

A magyarországi filmtámogatásokkal kapcsolatban az elemzés készítői arra jutottak, hogy az egy filmnek nyújtott 25 százalékos adó-visszatérítés mellett az államháztartás számára 31 százalék bevétel keletkezik, vagyis 1000 forint adó-visszatérítésre 1248 forint adóbevétel jut. (A magyar és a külföldi stábok a Magyarországon elköltött pénz 25 százalékát visszakapják az adókedvezmény-rendszeren keresztül, a támogatást a hazai cégek ajánlják fel, amelyek ezért társaságiadó-kedvezményben részesülnek.)

  • A GDP multiplikátor 3,24-szeres, vagyis 1000 forint adó-visszatérítés 3240 forinttal növeli a GDP-t.
  • A teljes konjunktúrahatás 12,4 szeres, vagyis 1000 forint adó-visszatérítés formájában nyújtott támogatás (az indukált hatásokat is figyelembe véve) 12 384 forint keresletbővülést okoz a nemzetgazdaság szereplőinél.
  • Egymilliárd forint adó-visszatérítés 555 munkahely létrejöttét segít - írják az elemzés készítői, akik azt is megállapították, hogy "a filmes támogatási rendszer az egyetlen támogatási forma ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel".

Az Európai Audiovizuális Obszervatórium összehasonlította az EU-országokban a filmgyártási költések arányát a nemzeti GDP-hez képest, a tanulmány szerint 2010 és 2014 között a Magyarországon filmgyártásra fordított költések elérték a GDP 0,15 százalékát. Ez az arány az európai átlag két és félszerese. (A magyarországi szakemberek szerint ez azt mutatja, hogy a filmipar az európai országok közül az ország gazdaságának méretéhez képest Magyarországon járul hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez.) A filmgyártási költések 2016-ban várhatóan elérik a GDP 0,25 százalékát - hangzott el a sajtótájékoztatón.