Ezért fizet többet az élelmiszerekért

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett öt alapvető élelmiszer árindexe 175,5 pontos átlagon zárt, ami az elmúlt két év közel legmagasabb értéke. Leginkább a gabonák kerültek többe januárhoz képest: a búza jelentősen, a kukorica és a rizs pedig közepes mértékben drágultak. Az előrejelzések szerint idén nem dől meg a tavalyi terményrekord.
Szabó Dániel, 2017. március 2. csütörtök, 12:55

Ismét nőtt a FAO élelmiszerár-index februárban - már a hetedik egymást követő hónapja -, amiben most leginkább a búza és kukorica drágulása játszott közre. A gabonafélék átlagosan 2,5 százalékkal kerültek többe, mint egy hónapja. A növényi olajok viszont lefelé húzták az árindexet: 4,1 százalékkal csökkent az áruk. A pálmaolaj iránti kereslet mérséklődött, illetve a két nagy exportőr, Brazília és Argentína, szójatermése a korábban vártnál jobb lesz - írja közleményében a szervezet.

A FAO húsár-index 1,1 százalékkal emelkedett februárban: nőtt a szarvasmarhahús ára, amint Ausztráliában újra felfutóban van a haszonállat-tenyésztés. A tejtermékekért is valamelyest többet kellett fizetni, főleg a vajért és tejporért.

A cukor alig fél százalékot drágult: a brazil cukornád-hiányt az Európai Unió megnövelt cukorrépa termelése valamelyest ellensúlyozza.

Az első számok 2017-re

A FAO szerint idén 744,5 millió tonna termés várható. A tavalyi rekordértéknél ez 1,8 százalékkal kevesebb. Ennek részben az az oka, hogy az észak-amerikai kontinensen inkább a magas világpiaci áru terményeket részesítik előnyben, ezért várhatóan elfordultak az olcsó gabonaféléktől, melyre tavaly is túlkínálat volt. Ígéretesnek tűnik viszont az őszi búza Oroszországban, az EU-ban, Kínában, Indiában és Pakisztánban - derül ki a FAO gyorsjelentéséből.

A kukoricához hasonló szemes terményeknek főleg a déli félteke országaiban lehet magas hozamuk: Argentína és Brazília jó év előtt áll. Afrika déli része a tavalyi aszály után idén új erőre kaphat a szektor. A kártevők, mint a bagolylepke-félék még tönkretehetik a termést.

Az emberi fogyasztásra szánt búza iránti kereslet várhatóan 1 százalékkal nő idén, az állati takarmány iránt akár 6 százalékkal is. Ugyanennyivel lesz több búza a raktárakban világszerte, leginkább Ausztráliában, Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban, összesen 240 millió tonnára tornászva fel a készleteket.

A globális gabonakereskedelem mennyiségében akár a 393 tonnát is elérheti, ami valamelyest alacsonyabb a tavalyi volumenhez képest.

Bizonytalanságok az élelmezési terén

A helyzet egyre súlyosabb Dél-Szudánban, ahol már hivatalosan is éhínség pusztít, de Észak-Nigériában, Szomáliában és Jemenben is aggasztó folyamatok zajlanak.

Továbbra is fordított az aránya az élelmiszertartalékok mennyisége és hozzáférhetősége között: a konfliktusok, természeti katasztrófák által sújtott országokban szinte beszerezhetetlenek az élelmiszerek. Miközben a készletek világszinten folyamatosan nőnek.

Mintegy 37 ország képtelen megoldani élelmezését külső segítség nélkül, ezek többsége Afrika déli részén található, ott, ahol az El Nino okozta szárazság nehezítette a növénytermesztést 2016-ban. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés várhatóan új erőre kap a világ azon részén is, fegyveres konfliktusok, civil zavargások miatt a menekültek és éhezők száma máshol emelkedni fog.

HOZZÁSZÓLÁSOK