A Magyar Suzuki Zrt. nem érzi sem a gépek és szállítóeszközök kivitelében az első félévre a KSH által jelzett 23 százalékos felfutást, sem pedig azt az Ernst & Young által prognosztizált folyamatot, amely szerint felfutóban volna az idehaza gyártott, kisméretű autók iránti európai kereslet - mondta a Napi kérdésére Ruska Viktória, a társaság kommunikációs vezetője a friss külkeradatok kapcsán.

Az esztergomi társaság ugyanakkor sokat vár az év végi forgalomtól, az új Swiftet ugyanis az ősszel kezdik értékesíteni Magyarországon és Európában is.

Csúszott a keresletcsökkenés

Az export stagnálásának egyik oka a nyugat-európai országokban bevezetett roncsprémium-programok kifutása. Ezek a támogatási akciók ugyanakkor - főleg a német piacon - tavaly jelentős lendületet adtak a keresletnek, így a Suzuki a válság ellenére is tudta hozni a 2009-re tervezett gyártási számokat. A keresletcsökkenés tehát időben eltolva jelentkezik, ez magyarázza, hogy a tavalyi, 180 ezer feletti darabszám után az idén 160-165 ezer gépkocsi gyártásával számolnak Esztergomban.

Az európai autógyártók szövetsége, az ACEA adatai szerint 2008-ban és 2009-ben is közel azonos mennyiségű, több mint 251 ezer Suzuki kelt el a teljes európai piacon. Az első félévet vizsgálva - 2010-ről egyelőre csak a január-júniusi adatok állnak rendelkezésre - az alábbi táblán is jól látszik az idei forgalom visszaesése. A hathavi összesített eladások esetében eddig 2009 első félévéhez képest közel harmincezres, azaz bő 20 százalékos a mínusz, 2008 azonos időszakához viszonyítva pedig közel 25 százalék.



A Suzuki gyártását nem csak a nyugat-európai kereslet apadása, de a hazai autópiac mélyrepülése is visszafogja. Az idei első nyolc hónapban 1,6 ezer új Suzuki kelt el idehaza az egy évvel korábbi 5,8 ezer után, amivel piacrészesedése 12,7 százalékról 5,6-re esett vissza. A márka eladásainak zuhanása többek közt azzal magyarázható, hogy a Suzukik nem tartoznak a piacot legalább részben életben tartó cégflotta-vásárlók kedvencei közé. A vevőkört alkotó háztartásokat ráadásul az átlagnál nagyobb mértékben sújtotta a válság, valamint - ezzel összefüggésben - az autófinanszírozás szigorodása.

A társaság legnagyobb export-célpontjának továbbra is Németország számít, de fontos az olasz, a brit és a francia piac is. Európa országaiba nagyobbrészt az Esztergomban készült Suzukik kerülnek, de az Altók Indiából, a Jimny és Grand Vitara terepjárók, valamint az SX4 Sedanok Japánból érkeznek. Vannak ugyanakkor olyan modellek is, amelyeket Magyarországról szállítanak a japán piacra.

Az Audit nem érinti a roncsprémium-kifutás

A teljes egészében kivitelre termelő, a bevétel alapján a harmadik legnagyobb hazai cégnek számító, 6,7 ezer főt foglalkoztató Audi Motor Hungaria Kft.-t - termékpalettája okán - nem húzza vissza a nyugat-európai roncsprémium-programok kifutása. A győri társaság az első félévben 877 ezer motort és 21,5 ezer autót gyártott, ami rendre 32 és 25 százalékos növekedésnek felelt meg. Ez a növekedés felülmúlja a már említett 23 százalékos bővülést mutató nemzetgazdasági átlagot. Az Audi árbevétele közel 40 százalékkal nőtt, 681 milliárd forintra, 25 milliárdos beruházási volumen mellett.

Czechmeister Mónika, a kft. kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: Németország, Spanyolország és Olaszország mellett Kínába is szállít erőforrásokat a társaság, mégpedig négyhengeres benzines, illetve hathengeres dízel- és Otto-motorokat. A Győrben készülő TT-knek és az A3 Cabriolet-knak az Audi Motor Hungaria a kizárólagos gyártója, ezeket az autókat éa világ több mint negyven piacára szállítják.



Az ACEA adatai szerint - a márciusi felfutásnak és a májusi többletnek köszönhetően - az év első felében a 2009 január-júniusinál több Audira került rendszám az európai piacon. Ez a hathavi 331,4 ezres darabszám 1 százalékos növekedést jelent év/év alapon, a 2008 azonos időszakában mért mennyiséget viszont közel 4 százalékkal múlja alul.