Ezért nehéz ma pénzhez jutni Magyarországon - mutatjuk az okokat

Számos oka van annak, hogy egy kis- és középvállalkozás nem jut piaci forráshoz. Az önrész hiánya általános probléma, de gyakran a jogi, pénzügyi ismeretek hiánya a gátló tényező. Az unióhoz képest számos statisztikában le vagyunk maradva.
Dzindzisz Sztefan, 2013. április 21. vasárnap, 08:53
Fotó: Napi.hu

A kkv-khoz köthető hitelek tavaly év végén 3454 milliárd forintot tettek ki, ez pedig az összes vállalati állomány 56,2 százalékának felel meg - derül ki a TakarékPont legfrissebb, a szektorral foglalkozó elemzéséből. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy az összeg több mint fele mikro- és kisvállalatoknak lett kiutalva, ahogy az is, hogy a hitelállomány nagy része deviza: ez utóbbiak aránya elérte az 54 százalékot, forintosítva pedig az 1864 milliárdot. Érdekesség, hogy amíg a mikro- és kisvállalkozások körében például még a forinthitelek alkotják a többséget (53 százalék), ugyanakkor a közepes vállalkozások körében az arányuk már kétötöd alatti (38,6 százalék). Amennyiben pedig csak a devizahiteleket nézzük, úgy azt látjuk, hogy az túlnyomórészt a nagyvállalatokhoz kerül, 2012 végén az ő részarányuk majdnem elérte a 74 százalékot.

Azt, hogy egy kkv-nak itthon különösen nehéz külső forráshoz jutnia, az Európai Bizottság (EB) felmérése is igazolja: amíg a hitelkérelmek banki elutasítása az EU-27-eknél 15 százalékos, addig Magyarországon 26 százalékot tett ki, de még nagyobb a különbség a kockázati tőkebefektetések arányai között, hiszen a GDP-hez viszonyítva hússzor nagyobb összegre van esélye hozzájutni ehhez egy uniós kiscégnek, mint a hazai társának.

Az EB jelentésében kiemelte azt is, hogy itthon az EU-hoz képest négyszer nehezebb az állami támogatásokhoz (illetve garanciákhoz) hozzáférni, illetve amíg az unióban a kkv-k 73 százaléka képest részt venni a közbeszerzési eljárásokban, addig ez itthon mindössze 28 százalék. A kutatás szerint a magyar vállalakozások uniós társaikhoz képest fele akkora arányban férnek hozzá a regionális fejlesztési alapokhoz, de alapvető probléma az is, hogy nem jut el elegendő információ az érintettekhez a rendelkezésre álló hitelkonstrukciókról. Az EU elemzésének azonban vannak pozitív megállapításai is, így például a kisebb, illetve a nagyobb hitelek közötti kamatkülönbözet, valamint a hitel jóváhagyásától a folyósításig terjedő időszak hosszát tekintve a magyar kkv-k valamelyest kedvezőbb környezetet élveznek az EU-27-ek átlagához képest.

Bár a banki hitel népszerűsége a válság alatt valamennyire megkopott, máig ez a legnépszerűbb módja a külső tőke bevonásának a vállalatoknál. A TakarékPont elemzése kiemeli, hogy számos, a kkv-kra kihegyezett program létezik a pénzügyi szektorban, hiszen a legtöbb nagybank igyekszik a szektorra szabott saját hitelkonstrukciókkal kirukkolni. Hogy ez mégsem megy zökkenőmentesen, annak számos oka van: ilyen például, hogy valaki nem rendelkezik elegendő tartalékokkal, illetve ennek megfelelően önrésszel; az ingadozó üzletmenetnek köszönhetően alacsony a termelékenysége; túlságosan függ bizonyos piaci szegmensektől, ami magát az alkupozíciót is gyengíti; de hátrányos tényező a szürke, illetve feketegazdaságtól való kitettség, ahogy a pénzügyi, jogi ismeretek hiánya is - ez utóbbi főleg az adminisztratív ügyintézésnél jelenthet akadályt.

Bár a TakarékPont elemzése szerint ezek mind gyakori problémák, ám a könnyebb forráshoz jutáshoz leginkább arra lenne szükség, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon, ami a kereslet növekedését eredményezné, ezen kívül pedig kiszámíthatóbb legyen a jogi, intézményi, illetve gazdasági környezet, mivel ez magával hozná a beruházási szándék növekedését is. Ezen kívül - emelik ki - szükséges volna azon programok erőteljesebb megvalósítása, amelyek a kkv-k gazdasági, pénzügyi ismereteinek és kultúrájának mélyítését szolgálják.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

sirásó, 2013.04.21 10:51

nem nehéz, hanem nem érdemes! itt a hazai kkv.-ra gondolok, nem a multikra és a csókosokra!
http://www.figyelo.hu/cikkek/1403_papp_jozsef__a_kiraly_meztelen
http://www.figyelo.hu/cikkek/115096_papp_jozsef__kepmutato_elosdiseg
a döntéshozók nem azon dolgoznak, hogy a hazai kkv.-nak kedvező és ösztönző légkört teremtsenek, hanem azon, hogy hogyan lehetne még a székletüket is ellenörizni!
a kutyák után a vállalkozókba is kötelező lesz csipet ültetni?!
jó példa a nav-hoz bekötött pénztárgép!
ha a döntéshozók sétálgatnának a városban, láthatnák, hogy az üzletek felét már pénztárgép nélkül is tönkretették!
a bulgár szenzációs példa /1 milliárd euro/, tréfa, mivel ott most kezdegetnek adót fizetni.
vajon németországban, angliában stb. mennyít hozott a közvetlen kapcsolat az adóhatóságokkal, ha egyáltalán létezik ott ilyen baromság? erről kellene irni, meg arról, hogy mekkorát kaszál a pénztárgép szállító , az internetes kapcsolatot biztósító és kinek az ismerősei!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.04.21 09:53

hitel helyett jó lenne, ha inkább cash flow-ból invesztálnának a cégek, óriási kamatköltséget tudnának így megtakarítani.

persze ehhez tudni kellene gazdálkodni, ami a magyar kkv-k apró töredékére jellemző csak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html