A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Nem számítanak arra a Napi által megkérdezett piaci elemzők, hogy a jegybank monetáris tanácsa változtatna hétfőn az 5,25 százalékos alapkamaton. A fő érv a tartás mellett, hogy az ország megítélése nem javult a legutóbbi kamatdöntés óta. A hónap elején történt kommunikációs hibák hatására hirtelen romlott az ország kockázati megítélése, és bár azóta a cds-árfolyamok korrigáltak, a május végi árazás még nem tért vissza teljesen - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv megnyugtatta a piacokat, pozitív üzenetként szolgált a 3,8 százalékos, idei deficitcél vállalása, ám egyéb, főként külföldi események előtérbe kerülése tompította ennek hatását - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő szakértője. Ezek a lépések pár hónap múlva segíthetik a kamatcsökkentést, de ehhez kedvező makroadatokra van szükség a Takarékbank elemzője szerint.

A globális pesszimizmus a másik tényező, amely nem engedi a további monetáris lazítást. A görög államadósság körüli problémák továbbra sem rendeződtek és az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetik Spanyolországot is, mint a következő olyan államot, amelyik hasonló sorsra juthat - mondta Suppan. Görögország Moody's általi leminősítése viszont nem befolyásolta jelentősen a piacokat - várható volt a lépés -, bár a négy fokozattal történő leminősítés meglepő volt.

Harmadik elemként az infláció pályájára vonatkozó várakozások is hátráltathatják a jegybankot. Jövőre ugyan esélyes, hogy az árdinamika a 3 százalékos célszint alá kerüljön, de ezt egyre több kockázat övezi. Ha a forint gyengül és az olajárak tovább emelkednek, akkor könnyen "bejöhet" a félelem, hogy nem sikerül hozni az inflációs célt, bár ezen valamennyire tompítani tud az energiaárakra vonatkozó ármoratórium. Ennek ellenére erős világpiaci drágulás esetén az árszabályozás sem tud segíteni, egyedül a forint erősödése szabhat gátat az inflációnak - vélik elemzők.

Kérdéses az is, milyen hatást gyakorol az inflációra az Orbán-csomag. Barcza György, a K&H elemzője szerint a GDP egy százalékára rúgó adócsökkentések fokozhatják az árnyomást, ami arra kényszerítheti a jegybankot, hogy véleményt alkosson az intézkedésekről. Hosszú távon ugyanakkor mindenképp kedvező, hogy a kabinet elkötelezte magát a deficitcél mellett, az igazi kérdés azonban a 2011-es költségvetés.

Ha ez a jövőre vállalt 3 százalékos áht-hiánycéllal összeegyeztethető, akkor ezt kamatvágás követheti - tette hozzá Barcza. A Takarékbank elemzője szerint is kritikus kérdés a 2011-es büdzsé: amennyiben ennek alapján tartható lesz a hiánycél, akkor a költségvetés elsődleges - kamatfizetések nélküli - egyenlege többletet mutathat, ami a kibocsátani tervezett állampapír volumenének csökkenése révén segítheti a monetáris politikát is.